1. A jogorvoslatokról általánosságban
A jogorvoslatok a hibás közigazgatási határozatok orvoslására szolgálnak. A jogorvoslatra vonatkozó szabályok garanciális jellegűek, amelyek egyrészt az ügyfél védelmét szolgálják a hatóságoknak a jogaikat, jogos érdekeiket sértő döntéseivel szemben, másrészt ezek a szabályok hivatottak biztosítani a döntések törvényességét, azt, hogy a közigazgatás döntéseiben feltétlenül érvényesüljön a tárgyi jog által védett közérdek.
A jogorvoslati eljárásoknak két csoportja van:
• kérelemre induló jogorvoslati eljárások
• hivatalból induló jogorvoslati eljárások
2. A kérelemre induló jogorvoslati eljárások
Az ügyfél jogorvoslathoz való joga alkotmányos alapjog, amelyet az Alaptörvény is szabályoz. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírói, hatósági vagy más közigazgatási döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Az ügyfélnek alanyi joga, hogy a hibás vagy általa hibásnak vélt (szubjektív jogvédelem) közigazgatási döntést jogorvoslati kérelemmel támadja meg, és ezt az arra jogosult felettes hatóság vagy bíróság elbírálja. A hatósági eljárásban kétféle jogorvoslati eszköz áll a jogosult rendelkezésére:
• közigazgatási per: keresettel fordulhat a bírósághoz a jogsértő közigazgatási döntés felülvizsgálata iránt
• fellebbezés: közigazgatáson belüli jogorvoslat
3. A hivatalból induló jogorvoslati eljárások
A közigazgatási ügyekben a jog által védett közérdek érvényesítése megkívánja, hogy a jogsértő határozatot akkor is orvosolják, ha az az ügyfél számára kedvező, érdekeit nem sérti, ezért nem áll érdekében, hogy jogorvoslati kérelmet nyújtson be ellene. Ezt szolgálják a hivatalból induló jogorvoslati eljárások.
A döntés módosítása, visszavonása
Kérelemre induló jogorvoslat esetén is lehetőség van a döntés módosítására vagy visszavonásra. A hatóság hivatalból, saját elhatározásából is módosíthatja vagy visszavonhatja az általa meghozott döntést. A visszavonás a megsemmisítéssel, a módosítás a megváltoztatással azonos tartalmú döntést jelent. Nemcsak az elsőfokon eljáró szerv jogosult saját döntéseinek módosítására, visszavonására, ez a jog megilleti a felsőbb fokon eljáró hatóságokat is. Az eljáró szerv csak abban az esetben élhet a módosítás, visszavonás lehetőségével, ha a döntés jogszabálysértő, a döntés célszerűtlensége, méltánytalansága nem ad alapot arra, hogy a döntést hozó szerv a saját határozatát hivatalból eljárva felülvizsgálja. A határozat módosítására, visszavonására csak egy alkalommal van lehetőség. Nincs azonban helye:
• ha a döntést felügyeleti szerv vagy közigazgatási bíróság felülvizsgálta
• ha a döntés módosítása vagy visszavonása jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene (kivéve: hatósági nyilvántartásba, igazolványba felvett téves bejegyzés)
• a döntés közlésétől számított egy év eltelt
4. Méltányosság A hatósági döntések jogi kötöttsége szempontjából önálló típusa a méltányossági jogkörben hozott döntés. A méltányosság a jogszabályok általános rendelkezéseitől (főszabályaitól) való eltérési lehetőség a jogszabályban nevesített releváns tények, feltételek, azaz méltányossági okok fennállása esetén, mégpedig az ügyfél szempontjából kedvező irányba. A méltányossági jogkörben hozott döntés csak a jogszabály erre vonatkozó kifejezett felhatalmazása és annak tartalmi keretében hozható. Az ilyen döntés az általánosnál az ügyfél számára kedvezőbb, előnyösebb jogalkalmazói döntést eredményez.