Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Jogorvoslati eljárások – Fellebbezési eljárás

Mikor van helye fellebbezésnek?

Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi. Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot – a képviselő testület kivételével – helyi önkormányzat szerve, vagy rendvédelmi szerv helyi szerve hozta. Végzések főszabály szerint önálló fellebbezéssel nem támadhatók, a következő kivételektől eltekintve:

  • a biztosítási intézkedésről és az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
  • az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező,
  • a kérelmet visszautasító,
  • az eljárást megszüntető,
  • az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,
  • az eljárási bírságot kiszabó,
  • a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
  • a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító,
  • az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,
  • az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott,
  • az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló, valamint
  • a végrehajtást elrendelő végzés ellen

Minden további esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

Nincs helye fellebbezésnek

  • ha az elsőfokú döntést – a központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv vezetője hozta,
  • ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntést,
  • a másodfokú hatóság által hozott önálló jogorvoslattal támadható végzés esetén,
  • ha nincs kijelölt másodfokú hatóság,
  • nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben,
  • ha a hatósági szerződés alapján végrehajtást rendeltek el.
  • ha törvény a fellebbezést kizárja.

A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni.

Ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve a biztosítási intézkedésről szóló, az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek.

A hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha

  • életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
  • nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt szükséges,
  • a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, vagy
  • a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.

Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.

A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza, arra egyebekben a kérelemre vonatkozó szabályok az irányadóak.

A fellebbezési határidő lejárta után, elkésetten benyújtott fellebbezés igazolási kérelemmel orvosolható. A jogorvoslatra megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv bírálja el. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követően, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított, az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon, de legfeljebb negyvenöt napon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egyidejűleg a fellebbezést is be kell nyújtani, ha ennek feltételei fennállnak. Az igazolási kérelem előterjesztése és a kérelem alapján megismételt eljárási cselekmény határidejének vagy határnapjának elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.

Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapot vagy határidőt megtartottnak tekinti, ezért ha szükséges, a döntését módosítja vagy visszavonja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel.

Amennyiben a szerv elutasítja az igazolási kérelmet, akkor az elutasító határozat ellen is lehet fellebbezni. A másodfokú közigazgatási szervnek az igazolási kérelmet elutasító határozatát bíróság előtt nem lehet megtámadni. Ha valakinek elutasították az igazolási kérelmét, az az alaphatározat bírósági felülvizsgálatát sem kezdeményezheti, mivel a közigazgatási eljárásban a jogorvoslati jogosultságát nem gyakorolta (nem fellebbezett).

A hatóság a döntésében a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön kimondja, és megindokolja, valamint a döntésben rendelkezik a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról. Ha az ilyen döntésben a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás megindítására csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor.

Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja.

Ha a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, a hatóság a nem jogszabálysértő döntését is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja.

Ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a fellebbezésnek megfelelően azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határidő leteltét követően felterjeszti a – jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz.

A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.

A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.

Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú hatóság tisztázza a tényállást és meghozza a döntést.

Ha valamennyi fellebbező visszavonta a fellebbezését, a másodfokú hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti.

A határidőn túl benyújtott fellebbezést – ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -, továbbá a fellebbezés benyújtására nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja.

A másodfokon eljáró szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró szervhez, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt.
A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú döntést közölték.

Az önkormányzati hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyekben a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, illetőleg a polgármesteri hivatal ügyintézője jogosult az első fokú döntés meghozatalára. Ezzel a döntéssel szemben benyújtott fellebbezés elbírálására a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.

A képviselő testület döntése ellen nincs lehetőség fellebbezés benyújtására, csak a bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekkel szemben azonban az ügyfél élhet a fellebbezés jogával. Ebben az esetben a fellebbezést a képviselő-testület bírálja el.

Ha törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet nem hatósági feladat ellátására létrehozott szervezetet vagy személyt jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására, és annak döntése ellen a fellebbezés nem kizárt, a törvényben vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet meg kell határozni a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot. Ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására.