Felavatták
Kálvin János mellszobrát – Lantos Györgyi és Máté István alkotását –
a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnáziumban
vasárnap.
Kálvin János az Istenre mutató ujj volt ebben a világban – mondta
Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős
államtitkára az ünnepségen. Hozzátette, hogy Kálvin egész életműve
nem szólt másról, mint Isten dicsőségéről, az isteni ige középpontba
állításáról.
Soha nem alázkodott meg egyetlen ember vagy hatalom előtt sem, de
mindig, minden körülmények között megalázta önmagát Isten előtt –
fogalmazott a politikus.
Kálvin János a cselekvő hit, a hit cselekvésének embere is volt.
Nem reformokat, hanem reformációt csinált, nem moralizált, nem
erkölcsi receptgyűjteményt írt elő követőinek, hanem a totális
megújulást hirdette meg – jelentette ki Szászfalvi László.
Ma nem pusztán reformokról kell beszélnünk nekünk sem itt
Magyarországon, hanem reformációról; nem részterületekre
koncentrálva moralizálnunk kell, hanem a totális megújulást kell
meghirdetünk. Kálvin János öröksége azt üzeni: nem lehetséges
szociális, oktatási, egészségügyi, gazdasági megújulás lelki és
szellemi megújulás nélkül – hangsúlyozta az államtitkár.
A fiatal Kálvint ábrázoló bronz mellszobrot – melyet Kenéz Heka
Etelka költő adományozott az iskolának – a gimnázium előcsarnokában
állították föl, átellenben a névadó Bethlen Gábor portréjával.
A szoboravatás előtt hálaadó istentiszteletet tartottak Református
Ótemplomban, ahol Tőkés László püspök, az európai parlament alelnöke
hirdetett igét.
(MTI)