Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Képzeletbeli túra a délvidéken

Képzeletbeli túrára indulhatnak az érdeklődők Farkas
Ferenc középiskolai tanár vezetésével május 22-én, pénteken 17 órákor az
Emlékpontból a Délvidékre: Hódmezővásárhely testvértelepülésére
Torontálvásárhelyre, illetve a Duna menti végvárakhoz.

A vetítéssel színesített úti beszámolón
Nándorfehérvárra és Péterváradra, a Duna Gibraltárjához, valamint Szendrő és
Galambóc várán keresztül egészen a Vaskapuig is „eljuthatnak” az előadás
résztvevői.

A túra első állomása Torontálvásárhelyen lesz. A
Nagybecskerek és Belgrád között fekvő néptelen vidékre 1794-ben a bécsi kincstár
tiszavidéki református magyarokat telepített. Hódmezővásárhelyről, Makóról,
Szentesről és Gyomáról 214 család közel 1200 lélekkel érkezett a mai
Debelyacsára. A magyarlakta település szoros kapcsolatokat ápol „anyavárosával”,
Hódmezővásárhellyel. A településen élő magyarokat mind 1848-49-ben, mind
1944-45-ben súlyos atrocitások érték a bevonuló szerbek által: ifj. Gachal
Jánost, a falu református lelkészét ’45-ben agyonverték a
titóisták.

A várak sorát a híres ostrom helyszíne,
Nándorfehérvár nyitja. A mai Belgrád erősségénél Hunyadi János állította meg
1456-ban a százezer fős oszmán sereget. A keresztény világot a déli harangszó a
mai napig emlékezeti a diadalra. A Duna mentén továbbhaladva Szendrő vára
érdemel egy megállást. Az erődítmény ostrománál vesztette életét Kinizsi Pál
1494-ben. Galambóc várának festő romjai a Duna jobb partján, közvetlenül a
Vaskapu bejáratánál állnak. A török már a 14 században ostromolta, majd az
1400-as évek végétől két évszázadon keresztül oszmán kézen volt. Látványa
különösen a Duna felöl impozáns. Végül az Újvidékkel szemben fekvő, a szerémségi
Péterváradra vezet a képzeletbeli túra. A Duna jobb partján álló várat Mária
Terézia idején fejlesztették a Duna Gibraltárjának is nevezett erődítménnyé.
Egyedülálló alagútrendszerének hossza 16 km.

A rendezvény Becsey Zsolt EP-képviselő a
Többnemzetűség laboratóriuma című kiállításához kapcsolódik, melyet május 31-ig
tekinthetnek meg az érdeklődők az Emlékpont
konferenciatermében.