Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Keresik a vásárhelyi babakötvényesek pénzét

kinizsi

A hódmezővásárhelyi önkormányzat 2006-ban hozta létre a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítványt.

 
Az alapelgondolás az volt, hogy minden, 2006 január 1. után született vásárhelyi kisbaba részére egy számlán 18 éves koráig havonta 4000 forintot tesz félre az önkormányzat, akik felnőtt korba érve a pénzt 24, de legkésőbb 26 éves korukig használhatják fel, és azt csak hódmezővásárhelyi ingatlan vásárlására, építésére fordíthatják. Többek között emiatt a kezdeményezés miatt kapta meg Vásárhely 2010-ben a Családbarát Önkormányzat címet.

Akkoriban Lázár János vezette a várost, ő egy eseményen elmondta: azért döntöttek az alapítvány létrehozása mellett, mert a gyermekek jelentik a jövőt. Sőt, arra is utalt: az összeg 2009-re havonta, gyermekenként a 10 ezer forintot is elérheti. Az alapítvány elnöke Bán Csaba lelkipásztor, alelnöke dr. Havasi Katalin volt, a kuratóriumot pedig dr. Kószó Péter, Hegedűs Pálné, Szentirmai Csaba, és Bálint Gabriella alkotta. Kószó Péter és Bán Csaba 2018. tavaszán mondott le, Bán Csaba helyére a helyi Fidesz frakció nem is kívánt kuratóriumi elnököt jelölni, ezt a feladatot egyik képviselőjük sem vállalta el. 

Az alapítvány számláján korabeli sajtóhírek szerint 2008-ban 45 millió forint volt, és addigra már 850 kisgyermeknek adtak át ünnepélyesen babakötvényt. Az összeg újabb hírek szerint 2011-re 273 millióra emelkedett. Később megszigorították a feltételeket, 2012-től csak a szociálisan rászorultaknak járt a lehetőség. Egy 2013-as adat szerint 2133 babakötvény volt Vásárhelyen, 2017-ben 2141 fő jogosultról tudnak.

Az önkormányzat munkatársai a napokban átnézték a közalapítvány helyzetét. A könyvelő elmondta, jelenleg a szervezetnek nincs elnöke, emiatt jelenleg a bankszámla feletti rendelkezés sem működik. A könyvelő nyilatkozatából arra is fény derült, hogy az önkormányzat a sajtóban megjelentetett összegeket soha nem is fizette be a közalapítvány számlájára. 2009 decemberében 80,2 millió forint – ennyi járt volna addig – fejében a város ingatlanokat adott az alapítványnak: a becslésük szerint 18 milliót érő Petőfi utca 27-et, a közel 12 milliót érő Kinizsi utca 8-at és az 51 milliót érő Kinizsi utca 10-et, később pedig a 64 milliót érő Hódi Pál utca 3-at is az alapítvány tulajdonába adta. A Hódi Pál utcai ingatlan helyzete tisztázatlan, egyelőre nem tudni, hogy került az alapítvány tulajdonába, a Kinizsi utcait pedig az alapítvány később eladta közel 40 millióért (11 milliós veszteséget elszenvedve). A kuratóriumi tagok elmondása szerint a cél az volt, hogy az alapítvány az ingatlanokat bérbe adja, ebből bevétele legyen. Ez azonban nem volt sikertörténet. Jelenleg a Zsigmondi Béla Zrt. több mint 5 millióval, egy másik volt bérlő 326 ezerrel tartozik (ez az összeg végrehajtás alatt áll), egy harmadik január óta nem fizet, 457 ezerrel tartozik.

Az alapítvány beszámolóját májusban ugyan elfogadta a közgyűlés, azonban abban nem szerepelt sem a milliárdos kötelezettségvállalás, sem az elenyésző önkormányzati befizetések, sem azok elmaradásának oka és következménye. Az alapítvány kötelezettségeinek pontos összesítéséhez a városvezetése a kuratóriumtól is vár információkat. Az ingatlanokkal együtt mintegy 150 millió forint van az alapítvány tulajdonában, míg az időarányos befizetések ennek sokszorosát jelentették volna. Egyelőre csak az a biztos: az önkormányzat 2009 és 2017 között semmit nem utalt a babakötvényekre, és 2017-ben is csak 3 milliót.

Amennyiben az alapító önkormányzat az eredeti vállalását teljesíteni szeretné, 2024-ig – ekkor lennének aktuálisak az első kifizetések – havi szinten 8,5 milliót, évente 102,7 milliót, a szóban forgó időpontra összesen 1,6 milliárdot kellene utalni a közalapítvány számlájára. A város jelenlegi vezetése fontosnak tartja tisztázni a helyzetet, mert alapítóként kötelessége lesz helytállni az alapítvány helyett, ami újabb milliárdos terheket ró majd a város adófizetőire.

fotó Kinizsi utca 10., Google utcakép


Megszakítás