Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Kiállítás a litvániai szovjetellenes felkelésről

A litvániai szovjetellenese felkelés kilenc évét, az 1944 és 1953
közötti időszakot mutatják be huszonegy nagyméretű, több mint két
négyzetméteres molinón a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban
vasárnap nyíló kiállításon.

Az évtizedeken át tabunak számító szabadságharcról szóló tárlatot Darius Semaska, a Litván Köztársaság nagykövete nyitja.
A litvánok szabadságharcáról szóló vásárhelyi kiállítás érzékletesen
tárja a nagyközönség elé egy nemzet reménytelen, de ugyanakkor mégis
felemelő küzdelmét a függetlenségért. A litvánok sorsa annyiban
hasonlatos a magyarságéhoz, hogy mindkét nép hosszú évtizedeken át
kénytelen volt elviselni a szovjet elnyomást. Szintén közös vonás, hogy
a litvánok és a magyarok is fegyvert fogtak a sztálinista uralommal
szemben.
A litván és angol nyelvű tablók segítségével –
melyeket magyar feliratok egészítenek ki – a látogatók megtudhatják,
hogy amikor a Szovjetunió a második világháború után megszállta a balti
országot,
megtorló intézkedések sorához folyamodott az ország
békés lakosaival szemben. Letartóztattak mindenkit, akit a szovjet
adminisztráció politikai ellenségnek tartott. A büntetőakciók során
házkutatásokat
tartottak, átfésülték az erdőket, összefogdosták a
szovjet hadseregbe való besorozás elől bujkáló férfiakat, sőt, néhány
falut lakóival együtt felégettek.
A kutatók adatai szerint
Litvánia lakosságának körülbelül 4 százaléka kapcsolódott be
közvetlenül partizánként vagy közvetve támogatóként a fegyveres
szovjetellenes mozgalomba. A szabadságharcosok nem csak fegyverrel
szálltak szembe a megszállókkal, hanem az írott szó erejével is. A
partizánháború
alatt Litvániában nem kevesebb, mint 72 különböző szamizdat kiadvány jelent meg.
(MTI)