Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Kohán György centenáriumi kiállítása

Kohán György
(1910-1966) Kossuth-díjas festőművész születésének 100. évfordulója
alkalmából életművéből válogatott 22 festményét és 8-10 grafikáját
állítják ki szerdától a KOGART Galériában a gyulai Corvin János
Múzeum közreműködésével.

A kiállítás az alföldi festészet meghatározó alakjának drámai
erejű életművébe nyújt bepillantást. Az életében zárkózott, magányos
alkotóként ismert Kohán György markáns, látomásos festészete hidat
teremtett a hagyományos alföldi festészet és az avantgárd törekvések
között. Monumentális formavilágú művészetének fő témája mindvégig az
Alföld jellegzetes tája és alakjai. Kompozícióinak elnagyolt,
összegző formálása leginkább a kubista, az expresszionista és a
mexikói festészettel hozható összefüggésbe – mondta Szabó Noémi
művészettörténész, a tárlat kurátora az MTI-nek.

Kifejtette, hogy Kohán életműve három nagyobb műcsoportra bontható:
a korai realisztikus művekre, a harmincas években jellemző lírai
tárgyú, kubisztikus jellegű viasztempera képekre és az élete utolsó
periódusában alkotott, nagyméretű festményekre, rajzokra. A tárlaton
mindhárom korszakából láthatók művek.

Kohán György már fiatal korában felismert tehetsége révén apja
kovácsműhelyéből a Képzőművészeti Főiskolára került, ahol 1929 és
1930 között Glatz Oszkár növendéke volt. 1930-ban kiállítással
mutatkozott be Budapesten, a Nyugat tárlatán, majd 1931 és 1932
között Párizsban töltött rövid időt.

Döntő fordulat állt be művészetében 1933-ban, amikor
Hódmezővásárhelyre költözött, ahol amellett, hogy aktívan
bekapcsolódott a város művészeti életébe, elementáris erővel hatott
rá Tornyai János festészete. Az 1940-es évek folyamán az ország
különböző pontjain szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon,
ekkoriban élete Gyula, Hódmezővásárhely és Budapest között ingázva
telt.

Az 1950-es évek diszkriminatív kultúrpolitikája miatt Kohán hosszú
éveken keresztül nem kapott kiállítási lehetőséget, műveit hol
provinciálisnak, hol formalistának bélyegezték. Művészetének
rehabilitációját az 1959-ben, a Műcsarnok falai között rendezett
kiállítása hozta el számára, majd 1965-ben a Magyar Nemzeti
Galériában nyílt nagyszabású tárlata.

A mostani kiállítást Ibos Éva művészettörténész nyitja meg, akinek
Kohán György 100. születésnapjára a Kossuth Kiadó gondozásában
jelent meg monográfiája – tette hozzá Szabó Noémi, megjegyezve, hogy
az első nagy összefoglaló művet a 60-as években Supka Magdolna
készítette Kohánról, de a monográfia csak a 2000-es évek elején
jelenhetett meg, és ez nagyban hozzájárult Kohán György
ismertségéhez.

A Kohán-tárlat szeptember 3-ig tart nyitva a KOGART Galériában.

(MTI)