Kohán György hagyatékából nyílik tárlat vasárnap a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban, a kiállításon a Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész több mint félszáz monumentális és látomásos formavilágú festményéből, valamint a korai korszakában készült alkotásából láthatnak válogatást a művészetkedvelők – mondta el Nagy Imre múzeumigazgató az MTI-nek.
Kohán György 1910-ben született Gyulavárin. Már fiatal korában felismert tehetsége tette lehetővé, hogy apja kovácsműhelyéből a Képzőművészeti Főiskolára kerüljön, ahol 1929 és 1930 között Glatz Oszkár növendéke volt. 1930-ban kiállítással mutatkozott be Budapesten, a Nyugat tárlatán, majd 1931 és 1932 között Párizsban töltött rövid időt. Művészetében fordulatot hozott, amikor 1933-ban Hódmezővásárhelyre költözött, ahol aktívan bekapcsolódott a város művészeti életébe. Festészetére elementáris erővel hatott Tornyai János az alföldi sorsot expresszív eszközökkel bemutató művészete. Az 1940-es években az ország különböző pontjain szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon.
Az 1950-es évek diszkriminatív kultúrpolitikája miatt Kohán György hosszú éveken keresztül nem kapott kiállítási lehetőséget, műveit hol provinciálisnak, hol formalistának bélyegezték. Művészetének rehabilitációját az 1959-ben, a Műcsarnok falai között rendezett kiállítása hozta el számára, ebben az évben megkapta a Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet is. 1965-ben a Magyar Nemzeti Galériában nyílt nagyszabású tárlata, Hódmezővásárhely városa pedig műtermes lakást ajánlott fel részére. Halálának évében, 1966-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Művészi hagyatékát – mintegy 600 festményt és 2600 grafikai művet – szülővárosának ajánlotta fel, ahol képtár őrzi emlékét.
Nagy Imre elmondta, hogy Kohán György korai korszakából is ízelítőt adnak a látogatóknak, ezért a klasszikus, mára már ikonikussá vált alkotások mellett a negyvenes-ötvenes években, derűsebb színvilággal és festői látásmóddal készült festményeket is beválogattak a június 9-ig megtekinthető kiállítás anyagába.
(MTI)