Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Konferencia az 1948-as kommunista hatalomátvételről

A fordulat éveként szokták ugyan emlegetni
az 1948-as évet, de a fordulat kifejezésnek csak idézőjelesen volna értelme,
mert az az esztendő valójában megtorpanást hozott: visszarántotta a fejlődés
pályájáról az országot – mondta előadásában csütörtökön Kun Miklós kremlinológus
a hódmezővásárhelyi Emlékpontban.

Az 1948-as kommunista hatalomátvételről tartott nemzetközi konferencián a
történész kifejtette: a visszahúzó erők nagy része már egy évvel korábban hatni
kezdett: lezajlottak az úgynevezett “kékcédulás” választások Romániában és
Magyarországon, s megalakult

a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató
Irodája (Kominform) is.

“A múlt sokban hasonlít a
jelenre” – jegyezte meg a történész, utalva arra: véleménye szerint Moszkva
akkor is unifikálásban gondolkodott, ahogyan erre manapság is akad példa.
Azokban az országokban, ahova tőlük viszik be az olajat és a gázt, már megint ők
diktálhatnak – fejtette ki.

Sztálin ’49 elején arról
írt a KGST megalakulása kapcsán, hogy a nyersanyagoknak köszönhetően
Kelet-Európa és Szovjetunió akkora hatalom lesz, amely már diktálhat Európának –
idézte fel Kun Miklós.

A hadsereg is fontos
szerepet játszott Sztálin terveiben, felfogása szerint ugyanis egy országot az a
hatalom képes irányítani, amelynek a hadserege ott állomásozik. Éltek is a

lehetőséggel: ’47-re már módszeresen kezdték
támogatni az általuk megszállt országokban a háttérembereket. A szovjet
politikai rendőrség tudomásával és segítségével különböző nemzetközi társaságok
jöttek létre, amelyek lényegében a megszálló hatalom fedőszervezetei voltak.
Céljuk a biztos bázis megteremtése, így a belügyminisztériumokba beszivárgás és
a hadiipar feletti hatalom átvétele volt, munkájukat pedig professzionális
kémhálózat támogatta.

Kun Miklós előadása szerint
ez a munka 1948-ra csúcsosodott ki. A hatalmas fordulat a prágai puccs volt.
Ennek magyarázataként rámutatott: ekkorra Sztálinnak már világossá vált, hogy az
amerikaiak nem adják át neki az atomtitkot, és hogy a Szovjetunió nem kap több
milliárd dolláros segélyt. Áprilistól ezért feljegyzéseket íratott a magyar, a
lengyel, a csehszlovák és jugoszláv párt nacionalista elhajlásairól. 1948-ra
pedig “lehullt a lepel”: nyártól megkezdődött a Jugoszlávia elleni küzdelem, a
belső sorok megerősítése, a KGST előkészítése és totális unifikáció – fejtette
ki előadásában a történészprofesszor.

Csütörtökön tizenkét
előadásban elemezték, hogy hatvan évvel ezelőtt miként zajlott le a
szélsőbaloldali fordulat a térségben. Kun Miklós előadása mellett egyebek közt
szó volt a lengyel eseményekről, a csehszlovák demokrácia megsemmisítésének
lépéseiről, valamint arról, hogy Tito hogyan szállt szembe
Sztálinnal.

Az Emlékpontban tartott
konferencia megnyitóján Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere
elmondta: bízik abban, hogy a hódmezővásárhelyi középiskolások az intézményben
zajló munka segítéségével többet megtudnak a múltról, de a cél, az, hogy az

Emlékpont ne csak városi, hanem regionális
hatású kutatóhellyé váljon.

(MTI)