Az „egyházi
autonómiától a mai autonómia formákig” címmel tartott háromnapos konferenciáját
a Vásárhelyi Önkormányzat vendégeként Mártélyon a Kárpát-Medencei Magyar
Autonómia Tanács. A rendezvényt dr. Kószó Péter alpolgármester nyitotta meg.
A Hódmezővásárhelyi Ótemplomi
Református Egyházközösség szervezésében háromnapos autonómia-konferenciára került
sor Mártélyon a Bodnár Bertalan Oktatási Központban, ahol elsősorban a határon
túli magyar szervezetek autonómia törekvéseinek egységesítésén dolgoztak a
résztvevők. Dr. Kószó Péter szerint a mostanihoz hasonló, korábbi eszmecserék
is hozzájárultak ahhoz, hogy a a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács eredményesen
képviselte autonómiai koncepcióját az Európai Parlament előtt. Az
alpolgármester megnyitóbeszédében többek között a tanácsnak a határon túli magyar
szervezetek összefogásáért folytatott törekvéseit hangsúlyozta.
– Ez azért rendkívül fontos, mert
más az autonómia kérdése Szerbiában, amely kívül van az Európai Unión, más a
horvátországi és más az erdélyi magyarság kérdése. De ha az erdélyieket
tekintjük, őket is külön lehet venni, mert egész más a Székelyföld autonómiája,
mint az erdélyi magyarság egészéé – mondta dr. Kószó Péter, alpolgármester.
A konferencia programjában
szakértők, nemzetközi jogászok, illetve a határon túli magyarság olyan képviselői
vesznek részt, akik az Európai Unió szabta lehetőségek tudatában tudják
előremozdítani a határon túli magyarság autonómiájának ügyét.
– Szeretnénk kivívni azt, hogy
valódi területi vagy kulturális autonómia jöjjön létre. Ha ez nem jön létre, akkor
a másik oldal a szép lassú elsorvadás. Ezt statisztikai adatok mutatják. Van
olyan jelenség, hogy az Európai Unióban működő autonómiák jobban fejlődnek,
mint az illető anyaország gazdaságilag, kulturálisan; viszont fordítva is igaz,
akik nem kaptak autonómiát egy illető államban, elsorvadnak, beolvadnak,
eltűnik a kultúrájuk – tudtuk meg Mécs Lászlótól, az KMAT titkárától.
A konferencia kezdetén beszédet
mondott Bán Csaba, a Hódmezővásárhelyi Ótemplomi Református Egyházközösség
lelkésze is, aki fontos szerepet tulajdonított a KMAT-nak abban, hogy a határon
túli magyar közösség egységes nemzetben gondolkodhasson.