Hódmezővásárhely az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején bekapcsolódott az országos eseményekbe. A város főterének nevét adó Kossuth Lajos 1848. október 3-án második toborzó körútja során jutott el a városba, amikor beszédének hatására közel másfélszázzal többen jelentkeztek katonának, mint amennyit a haza a város létszáma alapján megkövetelt.
A szabadságharc leverése után is továbbélt Hódmezővásárhelyen a Kossuth-kultusz. A kormányzó nemcsak a város első díszpolgára lett 1880-ban, emlékét jelenleg is két kiemelkedő képzőművészeti alkotás őrzi: Vastagh György festménye 1880-ban készült, és a városháza dísztermének falát díszíti. A már érett Kossuthot ábrázoló festmény alá – a volt kormányzó kívánságának megfelelően – egy apró táblát helyeztek el a következő felirattal: Cursum consummavit, fidem servavit (Pályáját bevégezte, hűségét megőrizte). 1903. március 22-én pedig leleplezték a Kallós Ede által készített szobrot a Kossuth téren, azon a helyen, ahol a későbbi kormányzó a toborzó körútja alkalmával nagyhatású beszédét tartotta.