Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Közmeghallgatást tartottak az alkotmányjavaslatokról Hódmezővásárhelyen

A Nemzeti
Konzultációs Testület megyei jogú városok közgyűléséhez intézet
felhívásának megfelelően közmeghallgatáson tárgyalták meg az
alkotmányjavaslatokat a hódmezővásárhelyi önkormányzati képviselők
és a város polgárai pénteken.

Lázár János (Fidesz) polgármester a tanácskozáson történelmi
jelentőségűnek nevezte a képviselő testületi ülést, hiszen a város
közgyűlése 1990-es megalakulása óta még egyszer sem volt olyan
helyzetben, hogy alkotmányszöveg-tervezeteket tárgyaljon meg,
mondjon azokról véleményt, illetve a kor technikai eszközeinek
segítségével meghívja a város polgárait, hogy kapcsolódjanak be az
alkotmányozás folyamatába.

Történelmi jelentőségű az ülés azért is, mert a város polgárainak,
képviselőinek bevonásával Magyarország első demokratikus és írott
alkotmánya készül – hangsúlyozta a Fidesz országgyűlési frakcióját
is vezető politikus.

Az öt és fél órás tanácskozás résztvevői megismerhették a
Fidesz-KDNP képviselői és a Szili Katalin által benyújtott
jogszabály tervezet is. A vásárhelyiek a személyes felszólalásokon
túl telefonon és e-mailben is kifejthették véleményüket az
alaptörvény-tervezetekkel kapcsolatban.

A közmeghallgatás végén ellenszavazat nélkül elfogadott
határozatban a képviselők azt kérték a jogalkotótól, valamint a
Nemzeti Konzultációs Testülettől, hogy mérlegelje a hitvallás
kifejezés teológiai jelentőségét, a korábbi egyháztörténeti
hitvallások – skót, helvét, belga – jelentését. Vizsgálja meg az
1945-ös választások társadalmi üzenetét, és demokratikus
jelentőségét; a vármegyerendszer társadalmi jelentését és
értelmezési különbségeit, s mérlegelje a családi választójog
javaslatának ellentmondásos társadalmi fogadtatását.

A képviselők fontosnak tartják, hogy a nemzeti vagyon védelme
terjedjen ki a termőföld és a természeti kincsek védelmére is, ezért
kérik a nemzeti vagyon fogalmának ekképp történő értelmezését.

A határozat elfogadói azt várják a jogalkotótól, hogy mérlegelje a
fenntartható fejlődés fogalmának értelmezését; vizsgálja meg a lelki
egészség, a betegségmegelőzés jelentőségét, az egészségmegőrzésének
kötelességét, valamint fontolja meg a 2008-as szociális népszavazás
egészségügyi ellátásra vonatkozó eredményének alkotmánybeli
rögzítését is.

(MTI)