Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Krasznay Béla egykori recski rab lesz az Emlékpont vendége

A
kommunizmus áldozataira emlékeznek február 25-én, pénteken 17 órától az
Emlékpontban; a megemlékezésen Krasznay Béla, a Recski Szövetség elnöke, a
magyar Gulágnak nevezett internáló tábor egyik utolsó túlélője beszél a vörös
terror szörnyűségeiről. Az esten beszédet mond dr. Lázár János Hódmezővásárhely
polgármestere, országgyűlési képviselő. Az emléknapon
ingyenesen lesz látogatható a kommunista diktatúra évtizedeit bemutató
hódmezővásárhelyi közgyűjtemény.

„Aki
Recskre került, azt először ájulásszerű fáradtság kerítette hatalmába, majd
lassan tápászkodni kezdett benne az élet, s mindenbe belekapaszkodott, amibe
csak tudott. Először is a reménybe, de voltak más fogódzók
is.” – mondja a 88 éves Krasznay Béla, a
recski tábor ma élő 16 utolsó egykori rabjának egyike, a foglyok és üldözöttek
érdekképviseletét ellátó szervezet vezetője. Az 1944-ben a Ludovikán végzett
tüzér hadnagy (jelenleg nyugalmazott ezredes) tíz hónapot volt a második
világháború alatt hadműveleti területeken, majd másfél évig hadifogságban
sínylődött. Hazaérkezést követően a Katpol, a titkos katonai államvédelmi szerv
letartóztatta, majd 1948-ban a hírhedt ÁVH kezei közé került. A fiatal műszaki
egyetemista – tanulmányait csak a nyolcvanas évek elején fejezhette be estin,
hatvanéves fejjel – csatlakozott egy antikommunista ellenállási csoport katonai
szárnyához, amelynek következtében végigjárta a hazai földi poklokat: Dél-Buda,
Kistarcsa internáló táborait, az Andrássy út 60. pincéjét, a kínzó és
vallatószobákat. 1950 nyarán sokadmagával Recskre, a felig kész táborba
szállították. Társaival részt vett az erdőirtásban, a barakkok építésében és a
kőbánya feltárásban.  A fenti gondolatát folytatva Krasznay Béla ezt vallotta a
recski mindennapokról, arról, hogyan lehetett mégis túlélni a fizikai
megpróbáltatásokat. „Egy idő után szabályos
irodalmi körök alakultak a barakkban, volt, aki fölmondta angolul a Shakespeare-
összest. Nyelvórákat is
tartottunk, a katonák pedig időnként összeültek, hogy kielemezzék, miért is
veszítette el Magyarország a háborút.”

A recski
tábor bezárást követően Kraszanay Béla kihelyezett „vérbíróság” elé került
Kistarcsán, amely hét év börtönre ítélte, így 1955 szeptemberében szabadult. Az
1956-os forradalom és szabadságharc alatt végig részt vett a harcokban, egy
harccsoport katonai tanácsadójaként. A kádári megtorlást „szerencsésen”
megúszta, „csupán” másfél év börtönre ítélték 1957-ben, röplapozásért. Az
egykori recski internált sorsa a korszakra jellemző módon alakult. Szabadulása
után – egészen a rendszerváltásig – megfigyelték, követték minden lépését. Több
mint másfél évtizeden keresztül kizárólag segédmunkásként dolgozhatott. 1984-ben
egy tervező vállalattól ment nyugdíjba. A kommunizmus bukását követően számos
szervezetben töltött be tisztségeket, jelenleg ő a Recski Szövetség elnöke,
illetve a Történelmi Vitézi Rend tiszteletbeli főkapitány
helyettese.

A
Kommunizmus Áldozatinak Emléknapján Dr. Lázár
János Hódmezővásárhely
polgármestere, a Fidesz frakcióvezetője mond emlékező beszédet február 25-én
pénteken 17 órakor az Emlékpontban. A rendezvényen Kraszany Béla egykori recski rabbal
Blazovich Péter, az Emlékpont
intézményvezetője beszélget. Az esten verset szaval Benkő László, a Wass Albert Kör
elnöke.

A
megemlékezés végén közös gyertyagyújtásra várják a szervezők
az emlékezőket
az Emlékpont Andrássy úti homlokzatához!