A 2007-2013 között az uniós támogatásokra sikeresen pályázó 45 ezer magáncég tíz százalékánál merült fel, hogy offshore cégeken keresztül a támogatásokat nem pályázati célra használta fel, az érintett 4500 céget átvilágítják – jelentette be Lázár János kedden Gyulán sajtótájékoztatón. Azt is elmondta, hogy elkészült a 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodás, az első pályázatokat október 15-én írhatják ki.
A miniszterelnökséget vezető és az uniós fejlesztések felügyeletével is megbízott államtitkár beszámolt arról, hogy a gyanús cégek beazonosítása jelenleg is folyik. A vállalkozások, amelyekről kiderül, hogy offshore cégek vagy ilyenekkel érdekeltségi viszonyban állnak, nem pályázhatnak a 2014-2020 közötti EU költségvetési időszakban.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a fejlesztési ügyek felügyeletét 2013 augusztusában vette át, és azóta számos lépés történt a pályázati rendszer átláthatóságáért és korrupciómentesítéséért. Az offshore-átvilágítás is ennek érdekében zajlik.
Az EU új költségvetési időszakában, 2014-2020 között Magyarország 7200 milliárd forint uniós támogatást használhat fel, az összeg további ezermilliárd forint agrárfejlesztési támogatással egészül ki. Az Európai Bizottsággal a partnerségi megállapodás elkészült, a támogatások lehívásáról szóló dokumentumot napokon belül benyújtják – fogalmazott Lázár János.
A kormány márciusban dönt a több mint 8000 milliárd forint fejlesztési forrás tételes felhasználásáról, a pályázati csoportokról és a célközönségről. A támogatási források hatvan százalékát magyar egyéni és társas vállalkozások megerősítésére, a pénzek negyven százalékát a humán- és a reálinfrastruktúra gyarapítására fordítják.
Amennyiben a Fidesz alakít kormányt az első pályázatokat 2014. október 15-én írják ki – mondta. Hozzátette: egyszerűbb és átláthatóbb lesz a forráslehívási rendszer.
Elmondta, hogy egymillió eurós támogatási összegig nem kell pályázatot készíteni, elegendő lesz egy objektív, normatív adatlap kitöltése. A közbeszerzési szabályokat úgy módosítják, hogy minél több forrás maradjon a konkrét kivitelezési költségekre. A kormány változtatásokat tervez a fejlesztési intézményrendszerben. A miniszterelnökség végzi majd a több mint 8000 milliárd forint brüsszeli forrás kiosztását és koordinációját, rajta kívül a minisztériumoknak lesz meghatározó szerepük. Cél a korrupciós lehetőségek minimalizálása az új rendszer bevezetésével – tette hozzá.
Lázár János hangsúlyozta, hogy a 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszak támogatásainak felhasználását felgyorsítják. Elmondta: a rendelkezésre álló 8,5 ezer milliárd forintnyi támogatásról 110 százalékban döntés született. „Saját hiba miatt nem veszítünk el brüsszeli támogatást” – szögezte le.
Kiemelte, hogy Magyarország 60-65 százalékban teljesítette kifizetési feladatát, 2014-ben további 2 ezermilliárd forint támogatást fizetnek ki, az idei év első két hónapjában 200 milliárd forintot utalt át a Miniszterelnökség által felügyelt munkacsoport.
Az EU által támogatott beruházási és fejlesztési programok felgyorsítása érdemben növelte a magyar gazdaság teljesítményét 2013-ban. Tavaly összesen 1700 milliárd forint támogatást fizettek ki – mondta Lázár János.
(MTI)