A teljes kormányzati munka politikai összehangolása lesz az elsődleges feladata a Miniszterelnökség élén Lázár Jánosnak, a Fidesz-frakció leköszönő vezetőjének. A politikus az államtitkári kinevezése és az Orbán-kormány megalakulásának kétéves évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjúban elmondta: a jövőben várhatóan a Miniszterelnökség felügyeli majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt és az Információs Hivatalt is. Kérdésre nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az elkövetkező években újra elinduljon a hódmezővásárhelyi polgármesteri székért.
A teljes kormányzati munka politikai összehangolása lesz az elsődleges feladata a Miniszterelnökség élén Lázár Jánosnak, a Fidesz-frakció leköszönő vezetőjének. A politikus az államtitkári kinevezése és az Orbán-kormány megalakulásának kétéves évfordulója alkalmából az MTI-nek adott interjúban elmondta: a jövőben várhatóan a Miniszterelnökség felügyeli majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt és az Információs Hivatalt is. Lázár János frakcióvezetőként elért legnagyobb sikerének az ország alkotmányos berendezkedése megújításában való közreműködést, „a keretek kialakítását” nevezte. Külön kiemelte a bankadó bevezetését és a végtörlesztést, mert ezzel a válság idején is sokakat tudtak tehermentesíteni. Hibájának az ellenzékkel való egyeztetés hiányát említette. Kérdésre nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az elkövetkező években újra elinduljon a hódmezővásárhelyi polgármesteri székért.
Új feladatáról szólva a politikus úgy fogalmazott: „komoly próbatétel, hogy egy ilyen lusta állami bürokrácián hogyan lehet jó gondolatokat átverni, de optimista vagyok”. Munkája más típusú lesz – folytatta -, mint Varga Mihályé volt, Orbán Viktor ugyanis szeretné erősíteni a Miniszterelnökség szerepkörét, ezért ez a szervezet fogja koordinálni politikailag a teljes kormányzati munkát. „Nem kancellária építése lesz a feladatom, vagyis nem hatalom, hanem szolgálat” – tette hozzá.
A mai szervezet három helyettes államtitkársággal egészül majd ki, és ezek elsőrendű feladata a munka összehangolása lesz. A parlamenti helyettes államtitkárság feladata a kormányfő parlamenti ügyeinek intézése, a vállalt politikai program megvalósításának támogatása. Több új munkatárs a minisztériumok, államtitkárságok munkáját lesz hivatott segíteni. A stratégiai helyettes államtitkárság a Magyarországon működő elemző műhelyek kutatásainak feldolgozásával, a 2010-es választási program monitoringozásával és a 2014-es választásra faló felkészüléssel foglalkozik majd – ismertette, megjegyezve, hogy a politikai államtitkári értekezletet is szeretné megerősíteni. „Az ország, s így a kormány érdeke, hogy a jó elgondolások hamarabb valósuljanak meg, miközben a hibák száma jelentősen csökkenjen” – tette világossá célját az új államtitkár. A harmadik új helyettes államtitkárság a választókerületek és a kabinet közötti koordinációt szervezi majd, mert „a kormányzatnak minden körzetet szolgálnia kell, hiszen minden választókörzet piros-fehér-zöld színű, nem pedig narancs vagy piros” – mondta.
Lázár János beszámolt arról is, hogy már Orbán Viktor asztalán van a titkosszolgálatok felügyeleti rendszerének átalakítása, amelyet a napokban mérlegel a miniszterelnök. A leköszönő frakcióvezető szerint a fokozódó külpolitikai aktivitás támogatására célszerű lenne, ha a jelenleg a Külügyminisztériumhoz tartozó Információs Hivatalnak – amely elsődlegesen a külföldre vonatkozó vagy külföldi eredetű bizalmas információk megszerzésével foglalkozik – a felügyelete a Miniszterelnökséghez kerülne. A belügyi tárcához tartozó polgári, valamint a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó katonai szolgálatok működése változatlan marad. A külügyek megerősítésével kapcsolatban emlékeztetett, Szijjártó Péter, a miniszterelnök jelenlegi szóvivője június 2-ától államtitkári rangban felel majd a kormányfő nemzetközi kapcsolataiért.
A miniszterelnök ugyanakkor fontosnak tartja a kormányzati ellenőrzés erősítését is, ezért várhatóan a szintén államtitkárrá kinevezett Győri Tibor alá rendeli a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) felügyeletét. A sajtókapcsolatok pedig azzal erősödnek, hogy megnő Giró-Szász András kormányszóvivő szerepe. A miniszterelnöki szóvivői tisztség jövőjéről elmondta, hogy a napokban tájékoztatni fogják a közvéleményt a végleges megoldásról.
„Nem titkoltuk sosem, hogy nem ez volt az első próbálkozása a kormányfőnek, hogy megnyerjen a kormányzati munka segítésére. Igen, valóban kellett győzködnie. Szerettem vásárhelyi polgármester lenni. Megtisztelő feladat” – mondta a Miniszterelnökség élén Varga Mihályt váltó politikus a felkéréséről szólva. Felidézte, Orbán Viktor 2009-ben és 2010-ben is többször felkérte kormányzati szerepvállalásra, ám akkor abban állapodtak meg, hogy két év múlva, 2012 közepén vizsgálják újra együttműködésük lehetőségeit. „A Fidesz-frakció jelentős segítséget adott, a munkát, amelyet vállaltam, el is végeztem” – indokolta, hogy végül miért fogadta el a miniszterelnök 2014-ig szóló felkérését.
Mint fogalmazott, azért megy a Miniszterelnökségre, hogy a kormányzati politika újfajta koordinációjával lendületet adjon a történéseknek. „Az elmúlt két évben sok volt az áldozat a társadalom részéről, és talán kevesebb a siker, mint ahogyan azt elvárták” – mondott kritikát is a volt frakcióvezető. Orbán Viktor azt a fajta kezdeményezőkészséget, tenni akarást várja tőle – magyarázta -, amely egy polgármesterre általában is jellemző – „rám meg talán még fokozottabban is”.
Lázár János egyszerre tartja hivatali, politikai és intellektuális feladatnak a Miniszterelnökség vezetését, hozzátéve, hogy szerinte Orbán Viktor mellett dolgozni már „önmagában kihívást jelent”. „Ráadásul én nem a Fidesz alapítói közé tartozom, és nem annak a hasonló fazonú, hasonló gondolkodású társaságnak vagyok a tagja, amelyik húsz éve meghatározza a Fidesz életét” – fejtette ki, hozzáfűzve, hogy ezért alapvetően másnak tartja a pártelnök-miniszterelnök és a közte lévő együttműködést. „Munkára szerződök, mint mindig” – hangsúlyozta Lázár.
A Fidesz-frakció élén eltöltött két évét értékelve kifejtette: az elmúlt 22 év időnként lassú és nehézkes törvényalkotási folyamatának sikerült olyan lendületet adni, amelyet a világválság problémái igényelnek egy ország parlamentjétől. „A képviselőket köszönet illeti, amiért megértették, hogy a XXI. században nem lehet XIX-XX. századi módon dolgozni.” Megítélése szerint „a Fidesz hatalmas frakciója úgy működött, mint egy modern nagyvállalat”; gyorsan, rugalmasan és hatékonyan volt képes válaszolni az elé kerülő problémákra, s ez az ország érdeke volt. „A szocialista nagyvállalat tervgazdálkodása helyett a szabad politikai és pénzügyi piac működési elveire építettük a törvényhozást” – vont párhuzamot Lázár János.
A képviselőcsoport munkája Rogán Antal vezetésével mostantól átalakul: a legfontosabb kétharmados törvényeket a Ház elfogadta, s mert a keretek tiszták, most már a rendszer beüzemelése a feladat, „amely a kormánytól igényel fokozott munkatempót és határozott cselekvést”. A frakció elsősorban a társadalmi visszajelzések közvetítője lesz – mondta.
Frakcióvezetőként elért legnagyobb sikerének az ország alkotmányos berendezkedése megújításában való közreműködést, „a keretek kialakítását” nevezte. Kiemelte továbbá a bankadó bevezetését és a végtörlesztést, mert utóbbival a válság idején is tehermentesíteni tudták a bérből és fizetésből élők, valamint a hitellel rendelkezők jelentős körét, és mert ezekkel megszakadt az „az elitista, neoliberális közgazdasági szemlélet, amely csak a társadalom széles rétegeinek megsarcolásával gondolja egyensúlyban tarthatónak a költségvetést”. Ma végre azok viselik a terheket – folytatta -, akik erre képesek, vagyis az elmúlt 22 év nyertesei. „A kormány azt ígérte, nem fog senkit az út szélén hagyni, s ezt az ígéretét be is tartotta” – értékelt a most leköszönő frakcióvezető.
Arra a kérdésre, hogy mivel elégedetlen, azt felelte: egy akkora frakció, mint a Fideszé, „nyomasztó többséget jelent a kisebbség számára a parlamentben. Ezt nehéz kezelni, mert ötvenes lábra ritkán gyártanak balettcipőt, vagyis ha a Fidesz-frakció lép valamerre, annak önmagában is komoly súlya van”. Ennek a működésnek azonban – vélekedett – nem volt meg a kultúrája, azaz nem alakult ki olyan egyeztetési kultúra, amely kezelte volna az új helyzetet. „Mi is tanulunk folyamatosan, miként bárki. Voltak hiányosságaink, időnként talán rosszul léptünk fel, ezért az ellenzék – okkal vagy ok nélkül – úgy érezte, háttérbe lett szorítva.” Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte az ellenzéki frakciók sem intellektuálisan, sem „a megújulás szorító kényszerét” tekintve sem voltak felkészülve arra a változásra, amelyet az ország többsége elvárt az új Országgyűléstől. „Az ő hibájuk hogy a régi módon gondolkodtak, a régi eszközöket szorgalmazták, a miénk pedig hogy nem voltunk elég nagyvonalúak az elmúlt két évben. Nehéz lesz ezen változtatnia Rogán Antalnak, az új frakcióvezetőnek, de mindenképpen feladata. A konszolidáció vitákat jelenthet ugyan, kellenek is a viták, de ugyanakkor békét is a társadalomban” – hangsúlyozta.
Közölte, utódjának, Rogán Antalnak pénzügyileg és szervezetileg is rendezett állapotokat ad át. Emlékeztetett: Orbán Viktor azzal indokolta Rogán Antal felkérését a frakcióvezetői posztra, hogy egy gazdasági típusú emberre van szükség a képviselőcsoport élén – ezért Rogán, aki az V. kerület polgármestere, egy ideig biztosan megtartja gazdasági bizottsági elnöki pozícióját is -, a következő éveknek ugyanis a gazdasági kérdések állnak majd a középpontjában.
Aktuálpolitikai kérdésekre rátérve, a pártfinanszírozás Orbán Viktor által javasolt felfüggesztéséről a leköszönő frakcióvezető úgy vélekedett: szerinte egy 10-30 százalék közötti támogatáscsökkentés – amely érintené a pártokat, a pártalapítványokat és a parlamenti frakciókat is – nem roppantaná meg a pártok működését, és egyúttal a korrupcióellenes politika is folytatható lenne. A választási kampányra viszont az eddiginél is több pénzt tartana szükségesnek az átláthatóság érdekében, ám szigorúbb elszámolás mellett. A pártfinanszírozás kérdését a Fidesz elnöksége a közeljövőben újra napirendre veszi – jelezte.
A várhatóan ősszel elfogadandó új választási eljárási törvényről szólva Lázár János azt mondta: demokratikus, szabad, alkotmányos, az Alkotmánybíróság észrevételeit messzemenően figyelembe vevő választási rendszeren dolgoznak. A határon túli magyarok és a Magyarországon élő nemzetiségek esetében elkerülhetetlen az előzetes regisztráció, a többi választópolgár esetében viszont a jelenlegi rendszer fenntartása mellett szólnak az érvek. Azaz álláspontja szerint annak, aki nem határon túli magyar, és nem vallja magát magyarországi nemzetiségnek, nem kellene a voksolás előtt regisztrálnia. „Ez így tisztességes, így kerülhető el a visszaélés a választójoggal.”
Zárszóként elmondta: eredetileg azt tervezte, hogy 2014-ben fejezi be hódmezővásárhelyi polgármesteri munkáját, ezt azonban „Orbán Viktor hívó szava” felülírta. „Nem zárom ki viszont annak lehetőségét, hogy a következő időszakban valamikor újra elindulok a polgármesteri székért, mert nem kívánok kiszakadni abból a közegből, ahonnan jöttem: hódmezővásárhelyi voltam, vagyok és maradok is” – jelentette ki Lázár János.
(MTI)