A Fidesz május 20-án már
dönteni szeretne az általa benyújtott törvényjavaslatok egy
részéről.
Az új Országgyűlés 19
állandó bizottsággal működik majd, ebből az ellenzék hatot vezethet;
a parlamenti pártok keddi, az alakuló ülést előkészítő
megbeszélésükön két fordulóban ugyan, de megegyeztek a
tisztségekről.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés alakuló
üléséről szóló kedd délutáni egyeztetés után újságíróknak
kifejtette: május 14-én, pénteken a parlament megkezdheti a
munkáját, felállnak a bizottságok, megválasztják az Országgyűlés
tisztségviselőit és a bizottsági vezetőket is.
Ezeknek a bizottságoknak már péntek este dönteniük kell azoknak a
törvényjavaslatoknak az általános vitára való alkalmasságáról,
amelyeket az alakuló ülés alkalmából beterjeszt a Fidesz-KDNP –
mondta Lázár János.
Közölte: a Fidesz május 17-re, 18-ra és 20-ra kezdeményez a jövő
héten ülésnapokat. Általános és részletes vitára bocsátanak majd
több indítványt, és szándékaik szerint május 20-án már dönteni is
szeretnének a javaslatok egy részéről.
A politikus arra kérte minden képviselőtársát, hogy a Magyar
Köztársaság törvényeinek tiszteletben tartásával, „megadva a magyar
Országgyűlés alakuló ülésének méltóságát, és a közjogi hagyományok
akceptálása mellett” hajtsák végre az alakuló ülést
pénteken.
Hozzátette: a Fidesz a nemzeti együttműködés jegyében minden egyes
országgyűlési képviselőnek együttműködést ajánlott, amelynek méltó
folytatása lenne, ha az alakuló ülés az ország történelmi
hagyományaihoz, közjogi beállítottságához méltó körülmények között
zajlana le.
„Biztos vagyok abban, hogy a képviselőtársaim ennek szellemében
fognak eljárni kivétel nélkül és pártállásra való tekintet nélkül” –
mondta a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője.
Hangsúlyozta: szeretné nyomatékosítani, hogy május 14-ére Sólyom
László hívta össze az Országgyűlés alakuló ülését, az államfő fogja
azt megnyitni, az első közjogi aktust bejelenteni, és a szükséges,
az alakuló üléssel kapcsolatos teendőket elvégezni, így az alakuló
ülés, valamint az országgyűlési választások értékelése első helyen
és elsősorban előtte álló lehetőség.
„Mi a köztársasági elnök úr jogait, amely az alakuló ülés
összehívására vonatkozik, az ünnepi beszéd megtartására és a helyzet
értékelésére, sem most, sem máskor nem kívánjuk elvonni,
kifogásolni. Maximálisan tiszteletben fogjuk tartani köztársasági
elnök úr lépéseit és döntéseit” – zárta nyilatkozatát Lázár
János.
Kész a bizottsági struktúra
Az új Országgyűlés 19
állandó bizottsággal működik majd, ebből az ellenzék hatot vezethet;
a parlamenti pártok keddi, az alakuló ülést előkészítő
megbeszélésükön két fordulóban ugyan, de megegyeztek a
tisztségekről. A politikai megállapodást pénteken írják alá, ahhoz
az MSZP „különvéleményt” csatol. A Jobbik bejelentette: Vona Gábor
elnök fekete mellényben jelenik meg az ülésen.
A keddi délutáni, az MSZP kérésére tartott második egyeztetési
fordulóban eldőlt, melyik bizottságot melyik ellenzéki párt vezeti a
korábban rögzített arányok mellett. Az MSZP három, a Jobbik kettő,
az LMP egy bizottsági elnököt ad, ez az arány a bizottsági
alelnököket illetően pedig 6:6:4.
Megegyezett az MSZP és a Jobbik a bizottsági elnöki és alelnöki
posztokban: a szocialistáké lett a számvevőszéki, költségvetési
bizottság elnöki tisztsége, a Jobbik vezetheti a nemzetbiztonsági
bizottságot.
Az alakuló ülést előkészítő kedd délutáni egyeztetésre az MSZP
ajánlattal érkezett. Mesterházy Attila bejelentette: lemondanak a
nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjáról, azt átengedik a
Jobbiknak; cserébe kérik a számvevőszéki és költségvetési bizottság
vezetését, és a délelőtti tárgyalási fordulóban jelzett
foglalkoztatási, valamint a fogyasztóvédelmi bizottság elnöki
posztját.
A Jobbik elfogadta az MSZP javaslatát, és azt is, hogy az MSZP
alelnöki szinten vegyen részt a mezőgazdasági, valamint a mentelmi
bizottságban. A megállapodás szerint a Jobbik adja az alelnököt az
alkotmányügyi, valamint az önkormányzati bizottságban.
A megegyezés szerint tehát a szocialisták adják az elnököt a
számvevőszéki és költségvetési, a foglalkoztatási, valamint a
fogyasztóvédelmi bizottságban. A Jobbik a nemzetbiztonsági, valamint
az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási testületet, a Lehet
Más a Politika (LMP) pedig a fenntartható fejlődés bizottságát
vezeti.
Az alelnöki posztokat illetően az MSZP-nek a gazdasági, a
honvédelmi, a külügyi és határon túli magyarok, a fenntartható
fejlődés, a mezőgazdasági és a mentelmi bizottságban lehet alelnöke.
A Jobbik alelnököt ad az alkotmányügyi, a gazdasági, az
önkormányzati, az egészségügyi, a külügyi és határon túli magyarok
és a sportbizottságban; az LMP pedig az emberi jogi, az európai
ügyek, az oktatási, tudományos és kutatási, valamint a kulturális és
sajtóbizottságban.
A pártok az alakuló ülésig még egyeztetnek a Képviselői Irodaházban
elfoglalt szobáikról.
Megegyeztek arról a résztvevők, hogy pénteken reggel az
Országgyűlésben aláírják a bizottsági struktúrát rögzítő és az
irodaházi szobák elosztásáról szóló politikai megállapodást. Az MSZP
jelezte, ehhez „különvéleményt” csatol, mert a külügyi bizottság
vezetése a szokások ellenére nem került az ellenzékhez.
A megbeszélésen kiderült: Vona Gábor fekete mellényben és fehér
ingben jelenik meg az alakuló ülésen. Ezt a Jobbik elnöke jelentette
be Lendvai Ildikó kérdésére válaszolva. Az MSZP leköszönő elnöke azt
tudakolta: az alakuló ülés méltóságának megőrzése jegyében
fenntartja-e a Jobbik korábbi szándékát és az Országgyűlésben olyan
öltözetben jelenik-e meg, amely nem egyezik a teljes közvélemény
egyetértésével.
Vona Gábor erre úgy reagált: köszöni az aggódó szavakat az
öltözködési stílusért, ő maga fekete mellényben, fehér ingben
jelenik meg az ülésen. Az MTI-nek elmondta: a frakcióból csak ő
viseli majd ezt az öltözetet, amelyet mindenki annak nevez, aminek
akar. Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke azt is bejelentette: pénteken
körbeállják a Szent Koronát és ott is elmondják a parlamenti
esküjüket „halkan, szépen, nyugodtan”.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: minden
képviselőnek az az érdeke, hogy a magyar Országgyűlés megalakulása
az a Magyar Köztársaság közjogi hagyományaihoz méltó módon történjen
meg. Felhívta a figyelmet, az Országgyűlést nem Schmitt Pál leendő
házelnök és nem a Fidesz hívja össze, hanem a köztársasági elnök.
Sólyom László államfő lesz az, aki először szót kap majd az új
Országgyűlésben – rögzítette.
Mesterházy Attila úgy fogalmazott: „Magyarország egyelőre még nem
királyság, hanem köztársaság”, az esküt ott kell letenni, ahol ezt a
szabályok előírják; a Szent Koronánál letett eskü nem méltó a
köztársaság eszméjéhez.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt közölte a koronánál
leteendő eskü kapcsán: pártja igyekszik az eltérő világnézetű
polgártársak szokásait maximálisan tiszteletben tartani. Mint
mondta, az LMP nincs abban a pozícióban, hogy ha valaki jogszabályt
sért, akkor intézkedjen.
(MTI)