NÉPSZABADSÁG – Aki a Fideszre szavazott, le akarja zárni az utóbbi húsz évet. A
szavazófülkékben megdöntötték a régi rendszert. Ha a nemzeti együttműködés, ha a
munka, az otthon, a család, az egészség, a rend nem lesz a jövő közös értéke,
bennünk is csalódni fognak, és arra a sorsra jutunk, mint az előttünk kormányzók
– nyilatkozta lapunknak Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője.
– Forradalmár?
– Mérsékelt forradalmár, ha jobban tetszik,
alkotmányos forradalmár. A választók 2010 tavaszán, mérlegelve a
következményeit, azt akarták, hogy kétharmadunk legyen. Azért, hogy
megváltoztassuk az országot. Ez nagy fordulat, alkotmányos
forradalom.
– Orbán Viktor azt mondta, csak másfél-két év múlva lehet
új alkotmány.
– A választópolgárok alkotmányozó törvényhozási
lehetőséget biztosítottak a Fidesznek és a KDNP-nek. Erre 1988–89 óta nem volt
példa. Végső választ a kérdésére akkor kapunk, amikor a miniszterelnök úr
ismerteti programját.
– A klasszikus meghatározás szerint forradalom
az, amikor a változás új kezdet, amikor erőszakot egy egészen új állam
létrehozásáért alkalmaznak, ahol az elnyomás alóli felszabadulás a cél, a
szabadság.
– El kell szakadni a munkásmozgalmi meghatározástól. A
forradalom nagy fordulat, a revolúció szónak a fordulat az alapja. Ha Schiffer
Andrásnak igaza van, akkor a választók arra hatalmazták fel a Fideszt, hogy új
ország szülessen egy alkotmányozási folyamatban. A nemzeti együttműködés
hazája.
– Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt is mondta, hogy
nem kell a Fidesznek azt a hamis képzetet keltenie, mintha kiléptünk volna abból
a rendszerből, amelyet a ’89-es jogállami forradalom létrehozott.
–
Emlékeztetek arra a felvételre, amely megörökíti, ahogy a rendőrök elviszik a
Fidesz alapítóit a Batthyány-örökmécsestől. Akkor a Fidesz letette voksát 1848
értékei mellett. Töretlenül képviseljük 1956 eszményeit. Nem is értem azokat,
akik a rendszerváltást tőlünk féltik. A rendszerváltók a mi sorainkban ülnek. De
1990 után „rendszerhiba” történt. A rendszerváltozás céljai nem tudtak
megvalósulni.
– A nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozat „kiradírozza” a
rendszerváltozást, amikor Orbán Viktor úgy fogalmaz: „negyvenhat év megszállás,
diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az
önrendelkezés jogát és képességét”.
– 1848-ra és 1956-ra két értelemben hivatkozunk. Kijelöljük a fontos
társadalmi értékeket a magyar történelemből, amelyeknek át kellene hatnia a mai
világunkat is. Másrészt megnevezzük, hogyan tudott az önrendelkezés jogával élni
a társadalom. Bársonyos forradalommal 1848-ban, hiszen Pozsonyban a törvényhozás
nem véres körülmények között hozta meg az áprilisi törvényeket. 1956-ban pedig
pergőtűz erejű forradalom zajlott. 1988–89-ben a valódi önrendelkezés
lehetőségét nem lehetett biztosítani, mert tárgyalóasztal mellett dőlt el, mi
történik. 1990-ben az MDF-nek a választók nem adtak igazi felhatalmazást.
Paktumra kényszerült.
– Az MSZP és az SZDSZ kétharmada 1994-ben nem volt „forradalom”?
– Aki Horn Gyulára szavazott, nem a kétharmadra voksolt. És nem az újabb
paktumra.
– Attól, hogy egy kormány koalíciós, miért sérülne az önrendelkezési
jog?
– Mert szabadság helyett kiszolgáltatottság, felemelkedés helyett szegénység,
testvériség helyett mély lelki, politikai válságba torkollott a rendszerváltozás
– idézem a nyilatkozatot. Az egymillió devizahitelesnek, aki fizetésképtelen,
milyen önrendelkezése van? És azoknak, akik elveszítették a munkahelyüket? Annak
a három-négymillió embernek, aki a rendszerváltás vesztese?
– Az önrendelkezési jog nem szociális kérdés.
– Akkor vagyok szabad, ha önállóan tudok dönteni. Ez akkor lehetséges, ha a
megélhetés napi kilátástalansága nem béklyóz. Az utóbbi húsz évben sokakban
kialakult annak érzete, ami egy fiatal demokráciában nagyon veszélyes: a
választó leadja a voksát, s akit kitüntet vele, kormányon a hatalmát ellene
használja fel. Függetlenítheti magát a választási ígéreteitől, a társadalom
elvárásaitól. Sokak érezték így a rendszerváltás első nyolc évében, lehet, hogy
1998 után is, és egészen biztos, hogy a mögöttünk hagyott nyolc év csak erről
szólt.
– Négy éve mégis az MSZP és az SZDSZ kapott ismét bizalmat.
– Nem vonom kétségbe a legitimitásukat, de a saját maguk által bevallottan
hazugsággal szerzett hatalommal szemben bőséges fenntartásaim vannak. Akik
2006-ban a szocialistákra szavaztak, nem azért voksoltak, hogy a kórházakat
bezárják, mert nem azt ígérték. A Nemzeti együttműködés nyilatkozata arról szól,
hogyan lehet az emberekért és nem az emberek fölött, az emberek ellen
politizálni, hogyan lehet a bizalommal élni, és nem visszaélni.
– Ez lenne a forradalom?
– Aki a Fideszre szavazott, le akarja zárni az utóbbi húsz évet. A
szavazófülkékben megdöntötték a régi rendszert. Ha a nemzeti együttműködés, ha a
munka, az otthon, a család, az egészség, a rend nem lesz a jövő közös értéke,
bennünk is csalódni fognak, és arra a sorsra jutunk, mint az előttünk
kormányzók. A nemzeti együttműködés rendszeréhez bárki csatlakozhat. Nagy vita
folyt arról, hogy az „Isten engem úgy segéljen!” kitétel benne legyen-e. Azért
nincs benne, hogy az ateisták is a magukénak tudhassák az alapértékeket.
– A szocialisták az utóbbi nyolc év sárba tiprását olvassák ki belőle, és
az elmúlt húsz év megtagadását.
– Ha az elmúlt húsz évet megtagadnánk, önkritikusak is lennénk, mert abban
benne van a Fidesz 1998 és 2002 közötti kormányzása is. Helyes az önkritika.
Most korrigáljuk a rendszerhibákat.
– Orbán Viktor azt az elmúlt húsz évet végigpolitizálta.
– Nyilván azért is terjesztette elő a nyilatkozatot, mert látja a saját
felelősségét is.
– Ez politikai proklamáció, amihez a legyőzöttek aláírását
kérik.
– Nincsenek győztesek és vesztesek, miután az Országgyűlés letette az esküt.
Ugyanarra a hazára esküdtünk, ugyanolyan jogok illetnek és kötelességek
terhelnek bennünket. Minden mandátum egyenlő.
– A nemzeti együttműködés rendszerében a Fidesz számára a
szélsőjobboldali Jobbik és az összes parlamenti párt közt húzódik a
határvonal?
– Számunkra ezt a vonalat a választók húzzák meg! A vonal a kormánypártok és
az ellenzék között van. Szeretnénk mindenkivel együttműködésre törekedni, aki a
törvényeket betartja, főleg ha erre felesküszik.
– Kósa Lajos „rettenetesen érdektelennek” nevezte, hogy Vona Gábor
gárdamellényben tett esküt.
– Azt remélem, Vona Gábor képviselőtársam a mentelmi jogáról már le is
mondott. Ha nem, mi egészen biztosan kiadjuk. Azt, hogy a mellény viselése minek
minősül, rá kell bízni az igazságszolgáltatásra. A Magyar Gárda betiltott
társadalmi szerveződés, de az egyenruha vonatkozásában a bírói ítéletek hagynak
maguk után kérdőjelet.
– Hivatalos eljárás… Nem érzékelik, hogy a gárdamellény az
Országgyűlésben sokakban félelmet kelt?
– De igen. És ha valakinek a Magyar Köztársaság játékszabályai nem tetszenek,
ne esküdjön föl képviselőnek. Érdekes a Jobbik álláspontja: ott ülnek a
parlamentben az általuk elátkozott húszéves demokrácia eredményeképpen, de a
demokrácia által megteremtett igazságszolgáltatás elől menekülnek. Merjenek
radikálisak lenni, és akkor irány a barikád!
– Arról miért nem született közös állásfoglalás, hogy a jobbikos
képviselők a Szent Korona előtt tettek esküt?
– Ez a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik.
– Utoljára Szálasi Ferenc tett a Szent Koronára esküt.
– Azért kell az országnak erős kormány, hogy betartassa a törvényeket.
Senkinek nem kell majd félnie, mi mindenkit megvédünk.
– A Hír TV-ben Navracsics Tibor azt mondta, ön „sokkal tehetségesebb”
frakcióvezető lesz nála.
– A leendő miniszterelnök-helyettes úr talán túlzásokba is esett, ami a
személyes képességeimet illeti. Ha valaki jó frakcióvezető volt, akkor róla ez
biztosan elmondható. Ez a frakció Orbán Viktor frakciója lesz. Számomra
értelmezhetetlen a párt-frakció-kormány háromszög. Ez az MSZP-re jellemző, de
földi halandó számára követhetetlen „amőbamozgás” volt. A Fidesz-frakció nem
ellenpontozza a kormányt, a miniszterelnököt. Fontos küldetésünk azoknak a
választóknak az érdekeit képviselni a kormánynál, akik a 176 egyéni körzetből
173-ban ránk adták a voksukat. Emellett a frakciónak ügyelnie kell arra, hogy a
programban tett ígéretek megvalósuljanak. Nem leszünk szervilisek.
– Tavaly azt mondta, a politikában is észre kell venni, ha forr az
újbor…
– Változatlanul az az álláspontom, hogy a harmincasok fogják újjászervezni az
országot.
– Orbán Viktor negyvenes…
– Amikor a muzsikusok harmincasok, a karmester lehet negyvenes.
(forrás: www.nol.hu)