A gyökeres,
az egyéni életet, a közösség jövőjét érintő „nagybetűs változás”
fogalma jellemezte a Szent István-i időket – mondta Lázár János, a
Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere a
város augusztus 20-ai ünnepségén szombaton.
Ma jól tudjuk, mit jelent mindaz, amit Szent István elvégzett, „a
keresztény szövetséghez való csatlakozást, a magyar állam
megalapítását, a régi szokások megváltoztatását” – tette
hozzá.
Lázár János szavai szerint „a változásban mindig kell egy fix, egy
igazodási pont, egy vezérlő csillag, amely István idejében
mindenképpen a kereszténység volt”.
Vajon mit jelent a változás ma 2011-ben, mi a fix pont napjainkban?
– tette fel a kérdést. Lázár János a kereszténység tanításának
erkölcsi alapértékeit napjainkban is igazodási pontnak nevezte, majd
szólt arról, hogyan lehet sikerrel megváltoztatni egy ország, egy
nemzet és egy város mentalitását. Szavai szerint már a
„legnehezebben talán túl vagyunk”. „Egy eltékozolt évtized után
eszünkbe jutott, amit a rendszerváltozáskor még tudtunk, hogy mi
magunk akarunk megváltozni. A változás és a változtatás nehéz
feladatának újra nekigyürkőztünk” – szögezte le.
Az új kenyeret Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye
püspöke szentelte fel, áldást pedig Bán Csaba református lelkész
mondott.
Szent István napja alkalmából, a városi ünnepség keretén belül
csaknem négyszáz határon túl élő magyar tette le az állampolgársági
esküt Hódmezővásárhely főterén. A többségében a Vajdaságból és
Erdélyből érkezett magyarok között esküt tett Juhász Attila, Zenta
korábbi polgármestere és azok a kisperegi ikrek is, akik 1998-ban
Temesváron a mellkasuknál és a hasuknál összenőve születtek, és
Szegeden választották szét őket.
(MTI)