A Fidesz
frakcióvezetője szerint a „három csapás” néven ismertté vált törvény
szigora alkalmas lehet, hogy az emberek számára visszaadja a
közbizalmat, a bűnözőket pedig visszatartsa a bűncselekmények
elkövetésétől.
Lázár János erről azután beszélt, hogy Sólyom László államfő
aláírta a büntető törvénykönyv (Btk.) több pontján változtató
módosítást – köztük a „három csapást” -, amelyet a Fidesz és a KDNP
képviselőinek javaslatára június 8-án fogadott el az Országgyűlés.
A frakcióvezető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján
közölte: az, hogy Sólyom László aláírta és kihirdette a törvényt,
azt jelenti, hogy a „három csapás” kiállta az alkotmányosság és a
törvényesség próbáját.
Emlékeztetett, a „három csapás” alapján bűnismétlő, erőszakos
bűncselekményeket elkövetők esetén a harmadik bűncselekmény
elkövetése után a büntetési tétel felső határa megduplázódik, és ha
ez eléri a húsz évet, automatikusan életfogytig tartó
szabadságvesztést jelent. A „három csapás” azok számára rossz hír,
akik rendszeresen követnek el erőszakos bűncselekményeket –
fogalmazott.
Megítélése szerint ha a bűnelkövetők mérlegelni tudnak egy
lopáskor az értékhatárt illetően, akkor pontosan tudják mérlegelni,
hogy valamiért életfogytiglanit kapnak vagy néhány évet.
Lázár János azt mondta, a Fidesz-KDNP kétharmados felhatalmazása
egy „segélykérés” volt az ország számos pontján azok részéről, akik
rettegésben éltek, élnek az elkövetett bűncselekmények miatt. Ezért
terjesztették elő az Országgyűlésben a Btk. szigorítását. A „három
csapást” már korábban is benyújtották, ám akkor „elvérzett”, a
szocialisták ugyanis „nem a törvénytisztelő, jogkövető
állampolgárok, hanem a bűnelkövetők oldalára álltak” – idézte fel a
politikus.
A frakcióvezető beszámolt arról is, hogy visszaállították a
„középmértékes büntetési eljárást”, amely szerint a bírák bűnismétlő
elkövetők esetén nem alkalmazhatják a legenyhébb büntetési tételt,
hanem a törvény részletesen szabályozza, mennyit kell kiszabniuk.
Emellett – a Btk.-módosítás értelmében – szigorúbb szankciókat
rendeltek el azok tekintetében, akik tanárokkal szemben követnek el
erőszakos bűncselekményeket. Lázár János hozzátette, reméli, ez
visszatart majd egyes szülőket, illetve diákokat attól, hogy kezet
emeljenek a pedagógusra.
A Btk.-módosítás, amely a kihirdetését követő 30. napon lép
hatályba, a Magyar Közlöny szerdai számában jelent meg.
A változtatások miatt korábban több parlamenti frakció és civil
szervezet – köztük a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar
Antifasiszta Liga, a Magyar Demokratikus Charta és a MEASZ – is
tiltakozott.
A szocialista Bárándy Gergely szerint például indokolt lett
volna a Btk. szövegében meghagyni a holokauszt kifejezés
szerepeltetését. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a szólásszabadság
korlátozásaként értékelte, hogy a kormánytöbbség ahelyett, hogy
hatályon kívül helyezte volna a holokauszttagadás büntethetőségét,
mint a „diktatúra egyik önkényuralmi jogszabályát”, egy további
elemet, a kommunista rendszerek által elkövetett népirtások
tagadásának tiltását is beépítette a Btk.-ba.
A Magyar Helsinki Bizottság nyílt levélben pedig arra kérte
Sólyom Lászlót, hogy előzetes normakontroll céljából forduljon az
Alkotmánybírósághoz a „három csapás” néven ismertté vált törvényt
ügyében.
(MTI)