Az új alkotmány
világossá teszi, hogy az állami erőszak-monopólium „privatizálására”
nincs törvényes lehetőség, az ugyanis „szent és sérthetetlen”,
„semmilyen gittegylet nem veszélyeztetheti” – mondta a Fidesz
parlamenti frakcióvezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Hangsúlyozta: az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultációban
egy határozott, szigorú büntetőpolitika iránti igény rajzolódott
ki.
Lázár János kijelentette: az az elvárás, hogy az állami
erőszak-monopólium legyen valóságos és kizárólagos, mindenkire
számára elfogadható. „Ha megkérdezzük az embereket, egyértelműen azt
mondják, hogy igazságot szolgáltatni, az erőszak hatalmával élni,
csak az államnak legyen lehetősége. És ezt azért kell az alkotmányba
beletenni, hogy végérvényesen lezárjuk azt a vitát, hogy mindenféle
gittegyletnek van-e joga vagy nincs joga Magyarországon föl-alá
mászkálni, és megfélemlíteni, terrorban tartani embereket” –
fogalmazott.
A Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához benyújtott módosító
indítványokról szólva kifejtette: a tényleges életfogytiglan tartó
szabadságvesztés szerepeltetése az alkotmányban a „három csapás”
törvénybe iktatásának folyamatába illik bele. Hozzátette, reméli,
hogy a súlyos, halált okozó, erőszakos bűncselekmények esetében
gyakoribb lesz az életfogytig tartó szabadságvesztés
alkalmazása.
Az ön- és a tulajdonvédelem alaptörvényben rögzítéséről azt mondta:
a törvénynek azokat kell védenie, akik jogkövető polgárok;
igazságot, és nem csak jogot kell szolgáltatni. Ma ugyanis – mint
megjegyezte – ha valaki az önvédelem jogára próbál hivatkozni,
„nincs könnyű helyzetben”. Mindezt viszont nem azok érdekében
kezdeményezik, akik „várat építenek lakóház helyett”. A politikus
megerősítette, a fegyvertartási szabályok liberalizációját
veszélyesnek tartaná, de rámutatott, az igazsághoz az is
hozzátartozik, hogy a magyar fegyvertartási szabályok Európában a
legszigorúbbak közé tartoznak. Az ön- és tulajdonvédelemmel
összefüggő részletes szabályokat a büntető törvénykönyv – várhatóan
még idei – kodifikációja során alakítják majd ki.
Kérdésre hozzáfűzte, a kerítésbe való áramvezetést túlzásnak,
aránytalannak tartja, de „ha most elmennénk Borsod megyébe, és
megkérdeznénk, hogy ez arányos volt-e, mindenki azt mondaná, hogy
igaza volt”.
A frakcióvezető kitért a szociális biztonságra való törekvés
kérdésére is, amellyel kapcsolatban azt mondta, az a realitás ma
Magyarországon, ha államcélként megfogalmazzák, hogy a magyar állam
törekszik arra, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot
nyújtson. Az elmúlt húsz évben ugyanis – tette hozzá – az alkotmány
azt mondta ki, hogy a szociális biztonság mindenkinek jár, ezt
azonban nem tudta garantálni.
Arról a módosító javaslatról, amelyet Lázár János egyedül jegyez,
és amely kimondaná, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a döntéseit „a
történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkalatos törvények
alapján hozza”, kifejtette: nagy vitát váltott ki a frakcióban és a
jogi szakmában egyaránt ez az indítvány, végleges képviselő-csoporti
döntés azonban még nincs róla. Arra a kérdésre, mely szerint ezzel
az indítvánnyal az volt-e a szándéka, hogy a kétharmados törvények
elbírálása kikerüljön az Ab hatásköréből, úgy válaszolt: mivel csak
ő és Harrach Péter KDNP-frakcióvezető nem írta alá a
frakciószövetség alaptörvény-javaslatát, nekik van lehetőségük
módosító javaslatot benyújtani, azt azonban nem árulta el, hogy ez a
kezdeményezés kinek volt a személyes indítványa. Kiemelte
ugyanakkor: „igenis tisztázni kell, hogy a sarkalatos törvényeknek
és az alaptörvénynek milyen lesz a viszonya egymással. (…) Én
megfontolásra érdemesnek tartottam ezt a javaslatot”.
Az említett, az Ab-vel kapcsolatos indítványhoz hasonlóan – mint
folytatta – a vármegye elnevezés használatáról sincs egyelőre
végleges döntés. A frakcióvezető véleménye szerint az ilyen
kifejezések még díszítőelemként is rombolják azt a lehetőséget, hogy
megértessék a világgal: „mi a XXI. század Magyarországát szeretnénk
újjászervezni”.
(MTI)