Egyenként beszéli meg a
„játékszabályokat” Lázár János a Fidesz-frakció 227 tagjával a
következő napokban. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának
szerdán megválasztott, új vezetője az MTI-nek adott interjúban arról
is beszélt, hogy új és szigorúbb, belső etikai szabályokat alkotnak;
az első parlamenti döntéseik közül a 2006. október 23-án
megsebesültek kártalanítását emelte ki.
Lázár János az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a 227 tagú
Fidesz-frakció vezetésére való felkészülés első lépéseként a
parlament alakuló üléséig egyenként, személyesen beszél majd minden
fideszes képviselővel. Úgy fogalmazott, „megbeszélik előre a
játékszabályokat”. Például azt – amit mindenkinek tudnia kell, aki a
Fidesz képviselőcsoportjában ül -, hogy 2014-ben 200 fős lesz a
parlament, az idén ősztől pedig – a szándékaik szerint – kisebb
helyhatóságok működnek majd.
Nyilatkozatot nem kell aláírniuk a képviselőknek, mert – mint
fogalmazott – nagyon jók a tapasztalatai. „A képviselőtársaim úgy
tesznek esküt, hogy meg akarják változtatni ezt az országot, és
pontosan tudják, milyen lépésekre van szükség ennek érdekében” –
mutatott rá.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e kötelező szavazás a Fideszben, Lázár
János azt válaszolta: a párt képviselőit nem kell kötelezni arra,
hogy az esküjükhöz híven ellássák az Országgyűlésben a
választópolgárok képviseletét, „nem kell fegyelmezni”. Ha mégis sor
kerülne erre – fűzte hozzá -, akkor vissza lehet térni az 1998-2002
közötti metódushoz, amikor a parlamenti távolmaradást szankcionálta
a frakció. „Egy kormánypárti frakciónál, akármekkora is, ez érthető,
mert az a dolguk a képviselőknek, hogy dolgozzanak az ország
házában; nem nagyon ismerek kimentési lehetőséget” –
fogalmazott.
Ezzel összefüggésben bejelentette: új etikai bizottságot és szigorú
szabályzatot hoznak létre. „Semmilyen körülmények között nem
érvényesülhet egy képviselő munkájában a magánérdek, ugyanis a
közérdek szolgálata a feladata és a kötelessége” – mondta. Nem
védünk meg, nem mentünk meg senkit, nem biztosítunk elvtelenül
hátteret ahhoz, hogy saját maga vagy mások magánérdekét képviselje
az Országgyűlésben – húzta alá.
A politikus beszámolt arról is: azt javasolta, hogy a frakció
vezetése továbbra is maradjon a Képviselői Irodaház VII. emeletén,
elkerülve a költözködés jelentette időveszteséget és
pénzpocsékolást. „Nem szeretnénk elköltözni onnan, maradunk ott” –
mondta; továbbra is a VII. emeleti tárgyalóban lesznek a
frakcióülések, a parlamenti szavazási napokon viszont igénybe veszik
majd az Országház Felsőházi termét.
A 23 frakcióvezető-helyettesről szólva kiemelte: ez a létszám
átmeneti, csak a kabinet hivatalos megalakulásáig, a parlamenti
munka miatt döntöttek így, de jelenleg és a jövőben is csak három
fizetett frakcióvezető-helyettes lesz.
Lázár János szólt arról is, hogy a képviselők két tevékenységét
mindenképpen erősítenék. A szakpolitikusoktól azt várják el, hogy a
frakcióban, a bizottságokban, a szakmai kabinetekben biztosítsanak a
kormánynak támogatást, míg a 173 egyéni képviselőnek helyi szinten
kell tudnia képviselnie a kabinet politikáját, akármilyen is lesz
az. Ha lesznek olyan döntések, amelyek sértik majd egyes
érdekcsoportok elképzeléseit, azt is meg kell tudni magyarázniuk a
választókerületükben élőknek – hangsúlyozta.
A parlamenti munkával kapcsolatban utalt arra, hogy a
június-júliusi munka után várhatóan augusztusban tartanak majd
szünetet. A két hétre szóló napirend lehetőségével kapcsolatban
annyit mondott: szeptembertől tudnak beállni egy olyan működési
rendre, amely mindenki számára áttekinthető, kiszámítható.
Lázár János különösen fontosnak tartja, hogy az ellenzéki jogok
minden hétfőn érvényesüljenek a parlamentben: így a kormány
ellenőrzésének, a kérdésfeltételnek, valamint az ügyek
kivizsgálásának lehetősége. Mint mondta, ez hétfőnként adva lesz.
„Semmi esetre sem kívánjuk ugyanis csökkenteni az ellenzéki
jogosultságokat” – jelentette ki.
Az első törvényjavaslat-csomag tartalmát illetően megemlítette az
alkotmány módosítását, a kisebb parlamentet és az önkormányzati
képviselők számának csökkentését. Külön kiemelte azt az
országgyűlési határozati javaslatot, amelyben kimondanák, hogy a
magyar állam elismeri a felelősségét a 2006. augusztus 20-i fővárosi
tűzijáték alatt történtek, illetve a 2006. szeptemberi és október
23-i események ügyében. Az állam felelősségvállalása mellett a
kormányt pedig arra köteleznék, hogy kártalanítsa az érintetteket,
vagyis a folyamatban lévő ügyekben a megalapozott kárigényeket
teljesítse.
Tájékoztatása szerint az első képviselői indítványokról május 13-án
tárgyal majd a Fidesz-frakció, majd az első ülésnapokon be is
terjesztik ezeket, és szoros határidővel döntést hoznak
róluk.
Lázár János megerősítette: a mentelmi jogot, ahogy a választási
kampányban ígérték, felülvizsgálják; a változtatás módját a frakció
vitatja majd meg. Személyes véleménye ezzel kapcsolatban az, hogy a
közvádas ügyekben nem látja szükségét, hogy egy parlamenti
képviselőnek mentelmi joga legyen.
Elmondta: a „tíz plusz egy ügyben”, amelynek bizottságát ő vezeti,
szükség van arra, hogy a kormány megalakuljon és megállapítsa, hány
csontváz van a szekrényben. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a
miniszterelnök újabb kormánymegbízottat nevez ki.
Megismételte, hogy az országgyűlési bizottságoknak helyzetfeltáró
és tisztázó munkát kell végezniük: az elszámoltatás és a
korrupcióellenes küzdelem „jegyében” a saját területükön témánként
végig kell venniük az elmúlt évek ügyet.
Arra a felvetésre, hogy a polgármesteri tisztségével időben
összeegyeztethető-e a frakcióvezetés, igennel válaszolt.
Hangsúlyozta: ha a hódmezővásárhelyiek igényt tartanak rá, akkor az
önkormányzati választások után is megkísérli a két tisztséget együtt
ellátni.
(MTI)