A Poznanban és
a Budapesten történt 1956-os eseményeket bemutató tárlat nyílt
szerdán Hódmezővásárhelyen, az Emlékpont múzeumban.
Az 1956-ban Poznanban és Budapesten történtek bizonyítják
Lengyelország és Magyarország demokrácia és Európa iránti
elkötelezettségét – mondta a tárlat megnyitóján Lázár János
hódmezővásárhelyi polgármester.
Az 1956-ban Poznanban és Budapesten történtek bizonyítják
Lengyelország és Magyarország demokrácia és Európa iránti
elkötelezettségét – mondta a tárlat megnyitóján Lázár János
hódmezővásárhelyi polgármester.
A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője hangsúlyozta, a
lengyel és a magyar nemzeten kívül Európában nem volt még egy, amely
ekkora áldozatokat hozott volna a nyugati világ érdekében. Aki
végignézi a mártírok arcát, az oroszok által szétlőtt épületeket,
választ kap arra, vajon demokrácia ügyében elkötelezettek vagyunk-e
vagy sem – tette hozzá a politikus.
Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete hangoztatta, a
magyaroknak és a lengyeleknek még sokat kell tenniük azért, hogy a
világ megismerje a két nép különleges kapcsolatát, barátságát.
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet Poznani Részlege és magyar
partnerei által összeállított, 32 fényképekkel gazdagon illusztrált
tablóból álló kiállítás a magyarországi 1956-os forradalom és
szabadságharcnak és előzményének, a poznani júniusnak állít
emléket.
A poznani munkások az alacsony bérek, a norma megemelése és az évek
óta tartó megalázottság ellen 1956. június 28-án kezdték meg a
tüntetésüket, amely fokozatosan kiszélesedett és konkrét
követeléseket megfogalmazó forradalmi megmozdulássá lett. A Sztálin
Fémművek dolgozói a pártbizottsághoz vonultak, politikai
szabadságot, vallásszabadságot és az anyagi feltételek javulását
követelve. Mivel a pártvezetés szóba sem állt velük, behatoltak az
épületbe. A tüntetéssorozat kiteljesedését a hatalom egy háromezer
fős páncélos alakulat kivezénylésével és támadásával fékezte meg. A
katonai beavatkozásnak 57 áldozata volt, köztük egy tizenhárom éves
diák, Romek Strzałkowski, akit lesből lőttek le. A megtorlás során
hétszáz embert börtönöztek be. A vérbe fojtott ellenállás hatása
azonban továbbgyűrűzött: a lengyel társadalmi viszonyok – a
pártvezetésben bekövetkezett változások következtében Gomulka
visszatérésével – valamelyest javultak, de az áldozatokra való
emlékezés jó ideig tabu maradt Lengyelországban.
A poznani felkelés szolgált előzményül a magyar nép 1956 őszi
szabadságküzdelmének. 1956. október 23-án a budapesti Műszaki
Egyetem hallgatói a lengyel nép melletti szolidaritási tüntetésre
határozták el magukat, amely világtörténelmi eseménysorrá alakult.
Poznan emlékezete még erősebb szolidaritásérzetet váltott ki a
lengyel nemzetben a magyar forradalom reményteljes kezdetekor: a
lengyelek szó szerint vérüket adták a magyar szabadságért, hiszen
hatalmas mennyiségű és összegű adományokat, valamint
vérszállítmányokat juttattak a szovjetek és a kommunista karhatalom
által ostromlott Budapestre. A két nemzet összetartozását és
sorsközösség vállalását erősítette e két tragédia.
A március 25-ig látható tárlat a Csongrád Megyei Önkormányzatnak a
Lengyel-magyar barátság napjához kapcsolódó rendezvénysorozata első
eseménye.
(MTI)