Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Lázár János: Európa az európaiaké, Magyarország a magyaroké

Európa az európaiaké, Magyarország pedig a magyaroké, a törvényeket és szokásokat tiszteletben tartó, azokat magukénak valló békés embereké – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő Szent István király ünnepén Hódmezővásárhelyen. Lázár János ünnepi beszéde.

 

Mi a Szent Istváni lélek? A krisztusi hit, és a nyugati szellem szétbonthatatlan szintézise. Mi a Szent Istváni kultúra? A magyar hagyományt, katolikus vallást, európai művelődés elemeit felbonthatatlan egységben összefoglaló keresztény magyar művelődés. Mi a Szent Istváni gondolat? A magyar nemzet biztonságos elhelyezkedésének és zavartalan életének biztosítása, a kelet, dél-kelet és nyugat művelődési és politikai erőinek ütközőpontján. Mi a Szent Istváni politika? Ennek a gondolatnak gyakorlati megvalósítása, a Kárpát-medence politikai, gazdasági, kulturális egységének megteremtése, a nyugati keresztény közösségbe bekapcsolódás, és a nemzeti élet új formáinak kijelölése, a magyarság szellemi, és politikai függetlenségének legteljesebb biztosítása.

  

Igen Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelendő Urak, Nagytiszteletű Úr, kedves Csaba testvér, kedves vásárhelyi emlékezők!


Hóman Bálint kultuszminiszter 1938 januárjában a Szent István év megnyitásaként elmondott beszédéből idézhettem meg azt, hogy nehéz időkben, számunkra, magyarok számára, mit jelentett Szent István öröksége. Ezen sorokkal köszöntöm a térség országgyűlési képviselőjeként Orbán Viktor miniszterelnök úr megbízásából minden hódmezővásárhelyi polgártársamat. Külön köszöntöm Almási István polgármester urat.Lévén Magyarország születésnapja, Szent István ünnepe és István napja is, alkalmas arra a pillanat, hogy megköszönjük szolgálatát, munkájához neki és szeretteinek nagyon jó egészséget, türelmet, kitartást, terveinek megvalósításához neki és a képviselő-testületnek sok sikert kívánjunk. Gratulálunk az eddigiekhez a kormány nevében, és biztosítjuk a támogatásunkról polgármester urat. 

 

Csaba testvér beszédével a templomban mindannyiunkat nagy kihívás elé állított, akik ma utána, és itt a színpadon előtte szólni akarunk. Tekintettel arra, hogy Szent István legfontosabb emberi üzenetét, a jó család, a szerető közösség fogalmat határozta meg számunkra. Ha a saját gyerekeinknek, családunknak, unokáinknak szeretnének arra válaszolni, hogy vajon 2017-ben a ’30-as évek válasza után, Szent István gondolatai mit üzenhetnek számunkra, talán nehéz, vagy éppenséggel nagyon könnyű a válasz. Nagyon egyszerűen azt mondhatnánk, ha ma élne Szent István, azt tanácsolná: Magyarország legyen keresztény, és Magyarország legyen magyar. Nem többet, nem kevesebbet, nem bonyolultabbat.

  

Mennyire szükségünk van arra, hogy a magánéletünkben, a szeretteink között, a barátainkkal, a városunkban, a közösségünkben keresztény emberként viselkedjünk, éljünk – azt hiszem, nem szorul külön magyarázatra. Milyen nehéz ma egy fiatlanak különbséget tenni a keresztény értékrend nélkül, a keresztény értékvilág nélkül jó és rossz között. Milyen nehéz különbséget tenni a bűn és az igazság között. A hibás és a hibátlan között. Mindannyiunk számára Szent István örökül hagyta: ha kérdéseink vannak az életünkben és a világunkban, akkor a kereszténység eszméjét kövessük, ésnem hibázhatunk, boldogságunk előtt állhatunk. Ha 2017-ben a gyerekeinknek valamit mondanunk kell, a legbölcsebben akkor járunk el, ha kereszténységre, a keresztény értékekre hívjuk fel a figyelmüket, Szent István örökségére tekintettel.

  

A másik gondolat sem túl bonyolult, Magyarország legyen magyar, 2017-ben. Legyen magyar úgy, ahogy Szent István királyunk annak idején megálmodta, ahogy örökül hagyta ránk. Itt meg kell állnunk az előtt is, hogy a személyes példamutatás mennyire fontos. A keresztény életben és a magyar életben is. Legyünk jó magyarok és jó keresztények. Mennyire fontos a személyes példamutatás?Mekkora lelki erő, képzelőerő és elhivatottság kellett ahhoz, hogy valaki 1000 esztendővel ezelőtt kijelöljönaz általa vezetett közösség számára egy utat, és ez a közösség képes legyen még 1000 év múltán is ezen az úton járni.


Erős Magyarországra van szükségünk, ahogyan polgármester úr is szóba hozta. Független Magyarországra, olyan Magyarországra, amely képes megállni a saját lábán. Nem véletlen emlékeztek olyan sokszor Magyarországra a két világháború között, amikor egy elpusztított országból kellett várat építeni, amikor újjá kellett szervezni a közösséget egy nagy háború után, és egy még nagyobb háború előtt. Szükség volt egy kapaszkodóra, egy politikai iránytűre, egy lelki támogatásra. Azok, akik a két világháború között ebben a városban előttünk jártak, vagy ezt az országot vezették, iránymutatóként és példaként Szent István gondolatait, hitét, kitartását, elképzelését, szándékát választották. Ma sem aktuálisabb a gondolat, mint akkor volt, és ma is fontos mindannyiunk számára, hogy keresztények legyünk, és egyszerűen magyarok.

  

Van azonban ma egy dolog, amely bizonytalansággal tölt el. Hiába az elmúlt 30 év számos küzdelme, az utóbbi évek komoly eredményei, van a múlt megértése és a jelen egyszerű gondolatai után a jövővel kapcsoltban számos és nagy kérdőjel. A kérdőjel arra vonatkozik, mi lesz velünk a harmadik évezredben?Lesz-e magyar állam, van-e magyar jövő? Ha igen, nekünk nemzeti közösségként magyar emberek, keresztény magyar emberek közösségeként milyen jövőnk lehet Európában?Milyen jövője lehet ennek az államnak, ennek az országnak? Az gondolom, hogy ez a kérdés a legnagyobb kihívás a következő hónapokban és években minden olyan közéleti szereplőnek, aki a választók megbízásából másokat képvisel.Azok, akik a