Általános vitára
alkalmasnak találta az alkotmányügyi bizottság hétfőn az alkotmány
módosításáról, a Magyar Köztársaság minisztériumainak
felsorolásáról, a központi államigazgatási szervekről és a kormány
tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról szóló
törvényjavaslatokat, valamint a Nemzeti Együttműködésről szóló
politikai nyilatkozatot. Ez utóbbi részleteit Lázár
János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette a bizottságnak.
A kormánypárti előterjesztések általános vitára való
alkalmasságát a Fidesz-KDNP frakciószövetség megszavazta, az
ellenzék – az MSZP, az LMP és a Jobbik – azonban egyikre sem mondott
igent.
A 27 tagú bizottságban a legnagyobb vita az alkotmánymódosítás
azon pontján alakult ki, hogy a választásokon kétharmados többséget
szerzett Fidesz-KDNP 200-ban maximálná az Országgyűlés létszámát,
rendezve a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletét
is.
Az előterjesztő, a fideszes Navracsics Tibor a
törvényjavaslatról szólva az ülésen elmondta: ez az a javaslat, amit
az előző ciklusban hetvenegyszer utasított el a kormányoldal.
Hozzátette, ehhez a javaslathoz benyújtják a választási törvény
módosítását is, amelynek megtárgyalásához paritásos albizottságot
hoznának létre az alkotmányügyi bizottságon belül.
Az alkotmánymódosítás emellett az alaptörvényben nevesítené a
miniszterelnök-helyettesi poszt intézményét, valamint – a kormány
szervezetalakítási szabadságának részeként – külön törvényi
szabályozás körébe utalná a kormányzati szervek alkalmazottainak
jogállására vonatkozó rendelkezéseket.
A bizottsági ülésen elhangzott: akár 20 százalékkal is
csökkentheti a miniszterelnök a jövőben a miniszterek fizetését,
miután a Fidesz és a KDNP új változatban hétfőn benyújtotta a
központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés
szövegébe bekerült az a mondat, miszerint „a miniszter
alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében
legfeljebb 20 százalékkal csökkentheti”.
Navracsics Tibor, a leendő közigazgatási és igazságügyi
miniszter, a miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa azt mondta:
kodifikációs hiba történt, mikor a benyújtott törvényjavaslat
szövegében nem szerepelt a miniszteri fizetések csökkentésére
vonatkozó bekezdés.
Gaudi-Nagy Tamás jobbikos bizottsági tag az ülésen az
alkotmánymódosítás ellen foglalt állást. Szóvá tette azt is, hogy a
központi államigazgatási szervekről szóló törvényjavaslat átalakítja
a teljes magyar közigazgatási rendszert úgy, hogy nincs róla
részletes társadalmi vita.
Az LMP-s bizottsági tag, Schiffer András közölte: pártja szerint
akkor lenne érdemes törvényjavaslatban rögzíteni a parlament
maximális létszámát, ha már látszik az, hogy hogyan állna fel egy új
választási rendszer. Ezt a véleményt a jobbikos Gyüre Csaba, a
bizottság alelnöke is osztotta.
A fideszes Répássy Róbert, aki a javaslatok egyik benyújtója,
minderre azt válaszolta: a paritásos albizottság létrejötte után az
ellenzék is beleszólhat abba, milyen legyen az új választási
rendszer. Hozzátette: a Fidesz-KDNP elképzelése szerint a vegyes
választójogi rendszer megmaradna – egyes elemeinek arányos
csökkentése mellett -, emellett a kisebbségek kedvezményes
mandátumhoz juthatnának.
A Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot Lázár
János, a Fidesz frakcióvezetője ismertette a bizottságnak.
Hozzátette: az ellenzéknek lesz rá módja, hogy módosító javaslatokat
nyújtson be hozzá. A politikai nyilatkozat általános vitára
bocsátását végül a Fidesz-KDNP képviselői szavazták meg, az MSZP, az
LMP és a Jobbik képviselői nem.
(MTI)