A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében mondta ki, hogy a miniszteri
rendelet, amely a hódmezővásárhelyi kórház aktív ágyainak számát 315-ről végül,
közel 70 százalékkal, 116-ra csökkentette mellőzte a szakmai alapokat. A
bírósági tárgyaláson a jelenlegi egészségügyi miniszter, Székely Tamás, még az
OEP tisztségviselőjeként úgy nyilatkozott: egy laptopon lévő adatokat mutatott
meg a miniszternek, ez volt a döntés szakmai háttere. Dr. Lázár János a
parlamentben kérte számon az egészségügyi minisztert.
Hét év szocialista kormányzás után az ország
romokban hever. Az emberek elvesztették a létbiztonságukat, a kormány nem képes
garantálni a személyes biztonsághoz és az egészséges élethez fűződő alapvető
jogokat sem – kezdte mai napirend előtti parlamenti felszólalását dr. Lázár
János, Hódmezővásárhely polgármestere, országgyűlési képviselő.
A politikus
elmondta: a Gyurcsány-kormány egészségügyi reformja az Alkotmánybíróság döntése
alapján sokkal inkább tűnik ámokfutásnak. Nemcsak az alkotmány és
törvényellenesség került megállapításra, de az utóbbi hetekben a Legfelsőbb
Bíróság három helyen is megállapította, hogy politikai döntés született a
kórházi ágyszámok meghatározásakor – fogalmazott dr. Lázár János.
A polgármester
elmondta: Hódmezővásárhelyen 2006. decemberében még 315 aktív ágy volt, 2007.
januárjában a minisztérium 161 ágyra tett javaslatot. Ezt követően 2007. február
18-án 15 ezer ember próbálta megmenteni tiltakozásával a kórházat, majd március
8-án közel 70 százalékos csökkentést követően, 116 aktív ágy maradt. A város a
bírósághoz fordult, a Legfelsőbb Bíróság pedig végül kimondta: nem kellő
körültekintéssel tárta fel az egészségügyi miniszter a tényállást, nem
megállapíthatóak a miniszteri döntés mérlegelési szempontjai.
– Az
önkormányzat megbízottjai elmentek az egészségügyi minisztériumba, hogy
betekintést kérjenek az aktába, amelyben azonban csupán egy fecnit találtak. Ezt
egy osztályvezetői rangban dolgozó köztisztviselő is megerősítette, később
azonban a tárgyaláson már úgy vallott: nem ismerte az ügyet – emelte ki dr.
Lázár János, hozzátéve: Székely Tamás a tárgyaláson még az OEP
tisztségviselőjeként azt vallotta a bíróságon: a szakmai mérlegelést az
jelentette, hogy a miniszternek megmutatta számítógépén, hogy áll az elszámolás
a kórházak esetében.
– A Gyurcsány-Bajnai-kormány cinikusan felülről és az
embereket lenézve hozott döntéseket. Az ügy tanúsága pedig, hogy nem lehet az
embereket kizárva, az emberek ellen, szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül
kormányozni. Vereséget szenvedett az a kormányzati politika, amelyben először
döntöttek utána papíroztak. Bebizonyosodott: jelentősen diszkriminálták az
embereket, jelentősen csökkentették az egészséges élethez fűződő jogaikat.
Lesznek-e következményei a törvényhozással okozott károknak? – tette fel a
kérdést Székely Tamás egészségügyi miniszterhez.
Székely Tamás
egészségügyi miniszter válaszában elmondta: a határozatok ellen több mint 60
kórház fellebbezett és ezek közül 60-at utasított el a Fővárosi Bíróság egyetlen
testülete. Végül 10 fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, kettőt elutasítottak, kettő
esetében még nem született döntés, hat esetben pedig kórház mellett foglalt
állást a bíróság, ám ez az összes fellebbezőnek csupán 10 százaléka. A Legfelsőbb Bíróság pedig a KET azaz a közigazgatási eljárás szabályairól szóló törvény
értelmében az elsőfokú bíróság döntését helyezte hatályon kívül, és nem a
miniszteri határozatot – felelte a miniszter.
Székely Tamás a tárgyaláson
való állásfoglalására utalva úgy fogalmazott:
Én ott számokat mondtam, a számok azok összehasonlításokat jelentettek,
Hódmezővásárhely kórházának egy ágyra jutó lakosságának, a megye
lakosságszámának, a régió lakosságszámának és az ország lakosságszámának
összehasonlítása és ágyszám-viszonya között, és hogy, hogynem kiderült:
Hódmezővásárhely egy ágyra jutó ellátandó lakossága magasabb, mint a megyei,
mint a régió, vagy mint az országos átlag. Ez egyébként úgy gondolom, hogy
kellően megalapozhatja ezt a történetet, szakmánként is megvizsgáltuk ugyanezt,
és hogy, hogynem, minden egyes szakma vonatkozásában ugyanerre az eredményre
jutottunk – mondta el Székely Tamás, hozzátéve: az OEP és a vásárhelyi
kórház közötti szerződés nem tartalmaz olyan intenciót, amelynek értelmében az
Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak fizetnie kellene az el nem látott
betegekért.