A mártélyi iskola sorsa valójában nem a kistérség,
vagy Hódmezővásárhely döntésén múlott és múlik, hanem az Önök polgármesterén,
aki elszámította magát. Lázár János levele a Mártélyi Polgárokhoz.
Tisztelt Mártélyi Polgárok!
Magyarország nehéz időket él. Eljött az idő, amikor
félre kell tenni a politikai hovatartozást, a pártszimpátiát és a személyes
ellentéteket. Eljött az idő, hogy kimondjuk: Mártélynak nincs szüksége sem
politikai ügyeskedésre, sem két polgármester csatározására. A hazudozást, a
ködösítést, a felelősség tologatását most vissza kell utasítani. Száztizenhét
mártélyi gyermek jövőjéről kell tisztán, világosan, érthetően beszélnünk!
Miért nem tudja Mártély Község Önkormányzata önállóan
fenntartani az iskolát? Más hasonló méretű települések képesek erre, sőt
2008-ig Mártély is önállóan tudott gondoskodni az oktatásról. A 2008-as évtől
valószínűleg a település gazdasági helyzete romlott meg annyira, hogy
Szegvárral együttműködésben kényszerült közoktatási feladatainak ellátására. Az
együttműködés azonban megszakadt, Mártély polgármestere és képviselői lázas
keresgélésbe kezdtek. Baloghné elmondása szerint több önkormányzatot, a
református egyházat, és három kistérséget is megkerestek azzal, hogy
szeptembertől közösen működtessenek iskolát. Mindenhol elutasították őket.
Végül, két héttel a törvényes határidő előtt Mártély polgármestere a
Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társuláshoz fordult. Ezzel, más lehetőség
nem lévén, az iskola jövőjét egyetlen lapra tette fel.
Önök most jogosan kérdezik: miért csak az utolsó
pillanatban fordult Balogh Jánosné a hódmezővásárhelyi kistérséghez? Ahhoz a
társuláshoz, amelynek Mártély alapító tagja, és amelynek oktatási
bizottságát ő maga vezeti?
A válasz egyszerű: ebben nem a józan ész, hanem a
politikai megfontolás, a sértettség, a hiszti, a kicsinyesség és az önhittség
vezette Balogh Jánosné döntését. Egy polgármester azonban nem követhet el annál
nagyobb hibát, mint, hogy előbbre helyezi a politikát és a személyes
szempontjait a település érdekeinél. Amikor iskoláról, gyermekekről van szó, a
politika nem kaphat szerepet. Ha a település jövője a tét, a személyes
ellentétek nem befolyásolhatják egy település vezetőjének döntését.
A mártélyi iskola sorsa valójában nem a kistérség,
vagy Hódmezővásárhely döntésén múlott és múlik, hanem az Önök polgármesterén,
aki elszámította magát.
Önöket pénteken szülői értekezletre várják. Nagyon
kérem, szülőként és mártélyiként minél többen menjenek el, és kérdezzék meg
Mártély község polgármesterétől:
1. Miért szüntette meg Mártély Község Önkormányzata az
önálló iskoláját 2008-ban?
2. Miért Szegvárral kötöttek megállapodást, miért nem
Mindszenttel vagy Hódmezővásárhellyel?
3. Miért szűnik meg Szegvárral a közös iskola?
4. Igaz-e, hogy Mártély Község Önkormányzata 18 millió
forinttal tartozik Szegvár önkormányzatának?
5. Miért nem tud Mártély község önállóan iskolát
fenntartani?
6. Igaz-e, hogy Mártély önkormányzata fizetésképtelen,
csődben van, nincs pénz a pedagógusok bérére?
7. Hová lettek a mártélyi iskola megmentői, azok a
családok, akiket az elmúlt években ezért telepítettek be a községbe?
8. Mi köze van Hódmezővásárhelynek a mártélyi iskolához?
9. Miért kellene a hódmezővásárhelyi adófizetők
pénzéből finanszírozni a mártélyi oktatást?
10. Miért nem kapta meg a Csongrád Megyei Önkormányzat
jóváhagyását Mártély, ami nélkül egyébként az iskola nem csatlakozhat a Hódmezővásárhelyi
Többcélú Kistérségi Társuláshoz?
11. Igaz-e, hogy a magánszeszfőzde után magániskola is
lesz Mártélyon?
12. Miért nem alapít Mártély Község Önkormányzata
önállóan iskolát, amire egyébként a törvény augusztus végéig lehetőséget ad?
13. Mi lesz a mártélyi gyerekekkel, hova járnak
szeptembertől iskolába?
14. Miért nem kellenek Mártély polgármesterének a
mártélyi gyerekek?
Polgármesterként egy dolgot megtanultam: az embereket
soha nem az érdekli, miért nem lehet valamit megoldani. A polgármestert azért
választják meg, hogy mindenre megtalálja a megfelelő választ. Mártély jövőjéért
Balogh Jánosné személyes felelősséggel tartozik. Mártély Község
Önkormányzatának a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 102. § (9)
bekezdésében foglaltak alapján lehetősége, és meggyőződésem szerint
kötelessége, hogy iskolát alapítson.
Kérem, tegyék meg a szükséges lépéseket!
Hajrá!
Lázár János
A levelet .pdf formátumban megtekintheti itt.