Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Lázár János: Magyarország nem veszít európai uniós fejlesztési forrást

Magyarország nem veszít el egyetlen forintnyi európai uniós fejlesztési forrást sem a 2013-ban záruló költségvetési időszakban – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.

Kijelentette: mind a 14 operatív programban zajlik a kifizetés, eddig összesen 1507 milliárd forintnyi európai uniós támogatást fizettek ki, és a kifizetések összege az év végéig várhatóan megközelíti az 1600 milliárd forintot. Ezzel az uniós intézményrendszer Magyarországon “az elmúlt évekre nem jellemző” sikert ért el – mondta.

A magyar költségvetésbe Brüsszelből 2013 december végéig 3 milliárd euró, nagyjából 900 milliárd forint folyik be – tette hozzá.

Lázár János közlése szerint a munka felgyorsításával célul tűzték ki, hogy 2014-ben a 2007-2013 közötti pénzek lehívása érdekében 2000 milliárd forint kifizetése történjen meg, amelyért a Miniszterelnökséget és a tárcákat közös felelősség terheli.

Hangsúlyozta: augusztus elsején – amikor a fejlesztéspolitika felügyeletét kormánybiztosként átvette – 14 operatív programból 13 fel volt függesztve. “A Brüsszellel való kapcsolatunkat 3 milliárd eurónyi vita jellemezte “, és az a veszély fenyegetett, hogy 570 milliárd forint támogatást elveszít az ország a jelenlegi hétéves fejlesztési ciklusban rendelkezésre álló 8200 milliárd forintból, és a kifizetések is lelassultak.

Az évet értékelő sajtótájékoztatóján az államtitkár kijelentette: a fejlesztési ügynökség, a fejlesztési tárca és a kormány munkatársai jó munkát végeztek. Hozzátette: a 8200 milliárd forintos keretösszeget kimerítve 8900 milliárd forint összértékű pályázatra vállaltak kötelezettséget, és minden pályázatot kiírt az NFÜ, miközben az idén augusztusban még 500 milliárd forintnyi pályázat nem volt kiírva.

A január elsejétől életbe lépő változások közül kiemelte: az ügynökség befejezi tevékenységét, a munkatársak közel fele – az irányító hatóságok vezetői, a szakmai vezetők – a tárcákhoz kerülnek. A dolgozók másik része, a központi felügyelet és a koordináció a Miniszterelnökségen fog dolgozni. Elmondta: az új működési rend végleges jóváhagyását Brüsszelből várhatóan januárban kapják meg, de Johannes Hahn uniós biztos támogatásáról biztosította a kialakított modellt.

Beszámolt arról is, hogy 46 ezer támogatási szerződés felülvizsgálatát kezdte meg az ügynökség, közöttük 300 offshore céget vagy “együttműködni nem akaró céget” biztosan találtak már. A 46 ezer cég átláthatósági vizsgálata folyamatos.

“Az a vélelem, miszerint ezeknek a pénzeknek egy része elhagyta az országot, mégiscsak megáll” – fogalmazott. Hozzátette, hogy az érintett pályázatoktól az NFÜ eláll, és a pénzeket visszaköveteli.

Lázár János úgy vélte, hogy a fejlesztési területen megkezdődött a rendteremtés, átláthatóvá, rendezetté, gyorssá, követhetővé, és az országot egyértelműen szolgáló rendszerré próbálják alakítani a fejlesztési pénzek rendszerét. Szavai szerint eddig 55 ember lépett ki a fejlesztési ügynökségtől. További munkatársak kilépése várható, akik nem tudtak azonosulni a megfogalmazott alapelvekkel, közöttük azzal, hogy Magyarország érdekeit képviseljék Brüsszelben, ne Brüsszel érdekeit Budapesten – mondta.

Közölte azt is: a sajtó által feltárt hibákra, és kritikáira képesek és készek reagálni.

(MTI)