Megegyezés született a
pártok között a parlamenti patkóban elfoglalt oldalról, valamint az
alelnökök és a jegyzők számáról az Országgyűlés alakuló ülését
előkészítő szerdai megbeszélésen. Éles vita alakult ki azonban a
parlamentbe jutott pártok képviselői között az ellenzéki
jogosítványokról, nem született döntés az Országgyűlés állandó
bizottsági rendszerének kialakításáról, sem az ellenzéki pártok
patkóban elfoglalt egymás melletti helyéről.
Lázár János közölte: a kormánypárt minden a házszabályban meglévő
ellenzéki jogosítványt biztosítani fog az ellenzéki pártoknak heti
rendszerességgel.
A több mint három és fél órás megbeszélésen a parlamenti
ülésteremben elfoglalt oldalakban megegyeztek a pártok.
Lázár János, a Fidesz-frakció vezetője az Országházban tartott
nyilvános ülésen azt javasolta: az ellenzéki pártok egyezzenek meg
egymás között, hogy milyen sorrendben ülnek egymás mellett; a
frakciószövetség a jobboldali szekciókban foglalna helyet.
Az ellenzék a baloldaliban, de az MSZP az elnöki pulpitus balján
ülne közvetlenül, az LMP pedig a Fidesz és az MSZP között foglalna
helyet, a Jobbik szerint pedig ebben a kérdésben a kormánypárti
többségnek kell dönteni.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke az MTI-nek azt mondta: ők az elnöki
pulpitustól balra, a patkó szélén szeretnének ülni.
A megbeszélésen a kormányoldal javasolta azt is, hogy ha május
14-én lesz az alakuló ülés, akkor az 13 órakor kezdődjön.
A pártok az alakuló ülés kapcsán megegyeztek az
összeférhetetlenségi nyilatkozatok tartalmáról, és arról, hogy az
ülésen nem nyitnak vitát a választási beszámolókról.
A Fidesz és a KDNP azt javasolta, hogy a költségek csökkentése
érdekében két frakciójuk a Képviselői Irodaházban a jelenlegi helyén
maradhasson.
Elfogadták a frakciók képviselői Harrach Péter, a KDNP
frakcióvezetője javaslatát, miszerint három kormánypárti és két
ellenzéki alelnöke legyen a Háznak.
Az alelnökök számára vonatkozó javaslat elfogadását megelőzően
azonban hosszas vita alakult ki, mivel Lázár János, a Fidesz
frakcióvezetője azt javasolta, hogy költségcsökkentés érdekében a
házelnök mellett mindössze három alelnöke legyen az Országgyűlésnek,
két kormánypárti és egy ellenzéki.
A vita végül úgy alakult, hogy öt alelnöke lesz a parlamentnek; a
Lehet Más a Politika (LMP) elfogadta azt, hogy a két ellenzéki
alelnöki pozícióra az MSZP és a Jobbik tesz javaslatot.
A pártok képviselői abban is megállapodtak, hogy tíz jegyzővel
működik ezentúl a Ház, amelyből ötöt a kormánypárt ad, két-két
jegyzője lesz az MSZP-nek és a Jobbiknak, egy pedig az LMP-nek.
Az ülésen minden frakció egyetértett abban, hogy az Országgyűlést
takarékosan kell működtetni.
Az ellenzéki jogosítványokról éles vita alakult ki a parlamentbe
jutott pártok képviselői között. A vita a bizottsági struktúra
kapcsán robbant ki a képviselők között. Mesterházy Attila, az MSZP
frakcióvezetője azt javasolta, hogy minden módosító indítványról
szavazzon a Ház, azok ne akadhassanak el a bizottságokban, és
kezdeményezhessenek politikai vitanapot, illetve vizsgálóbizottság
felállítását.
Lázár János közölte: a kormánypárt minden a házszabályban meglévő
ellenzéki jogosítványt biztosítani fog az ellenzéki pártoknak heti
rendszerességgel. Kiemelte azt is: az ellenzéki pártok egymással
megállapodhatnak bizonyos ügyekben. A fideszes Répássy Róbert ennél
a pontnál vizsgálóbizottsági törvény létrehozásának szükségességét
vetette fel. Kiemelte azt is: minden frakciónak joga van arra, hogy
három módosító indítványáról, amit egy törvényjavaslathoz
benyújtott, szavazzon az Országgyűlés.
Lázár János többször felhívta a figyelmet arra is, hogy bár
eredetileg nem akarták módosítani a házszabályt, az MSZP kérései
miatt szükség lenne egy teljesen új szabályozásra. Az LMP is
ragaszkodott az ellenzéki jogosítványok deklarálásához, a Jobbik
viszont azt közölte, a jelenlegi házszabály alapján kívánnak
ellenzéki politikát folytatni.
Lázár János arra is javaslatot tett, hogy minden parlamenti
bizottság a korrupciós kérdésekkel foglalkozzon első lépésként.
A frakcióvezető azt indítványozta, hogy a bizottságok létrejötte
után belátható időn belül tűzze napirendre az elszámoltatás, a
korrupcióellenes küzdelem és a közbeszerzési törvény átláthatóbbá
tételének kérdéseit, és ezekben tegyenek kezdeményezéseket is.
A Fidesz frakcióvezetője javasolta azt is, hogy a bizottsági
vezetés is tükrözze a kétharmad-egyharmad arányt.
A jelenlegi 18 bizottság számát érdemben nem növelnék a
kormánypártok, és arra is javaslatot tettek, hogy ne emelkedjenek a
bizottságok pénzügyi keretei; azonban a pártok képviselői abban
tudtak csak megállapodni, hogy tovább folytatják az egyeztetést a
bizottsági struktúráról.
A KDNP-s Harrach Péter az ülésen közölte azt is, hogy nem
támogatják a szocialisták javaslatát, miszerint legyen önálló
számvevőszéki bizottság.
Répássy Róbert a megbeszélés végén az LMP felvetésére arra tett
javaslatot, hogy a házbizottság vizsgálja majd meg, hogyan lehet
növelni az Országgyűlés nyilvánosságát.
Az ülés végén a pártok képviselői abban állapodtak meg, hogy péntek
reggel nyolc órakor ülnek össze újra, hogy a még fennmaradó
kérdéseket tisztázzák.
(MTI)