kell azért,
hogy népirtás és népirtás között ne tegyenek különbséget az emberek;
nem szabad a diktatúrákat megkülönböztetni olyan alapon, hogy hány
áldozatot szedtek – mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti
frakcióvezetője csütörtökön Budapesten A kommunizmus
gyermekáldozatai című konferencián.
A frakcióvezető felhívta a figyelmet: bűn és bűn között, áldozat és
áldozat között nincs különbség, a megölt gyermekek pedig egyformán
áldozatok voltak, „függetlenül attól, hogy a vörös vagy a barna
diktatúrának voltak áldozatai”.
A kommunizmus fekete könyve című könyv franciaországi
történettudományi kritikáját idézve rámutatott: Nyugat-Európában
„káosz uralkodik” abban a tekintetben, hogy mi történt „a
kommunizmus borzalmai idején” a világban.
A gyermekek kiszolgáltatottsága „nem hagyhat nyugtot egyetlen
léleknek sem”; sokan a gyermekek közül a kommunizmus alatt sortüzek
áldozatai lettek, haláltáborokban gyilkolták meg őket, vagy árván
maradtak szüleik kivégzése miatt – fogalmazott.
Lázár János kitért arra, hogy Kambodzsában, Kínában és az afrikai
kommunista bábállamokban is rengeteg gyermekáldozata volt a
kommunizmusnak. Megemlítette Csiha Kálmán református püspököt, őt
tíz év börtönre ítélték a Ceausescu-rendszerben.
Családi áldozatoknak nevezte, hogy „a kommunizmus megbontotta a
szeretetközösségeket”, emiatt sok lett a csonka család. Többeket
börtönből való hazatérésük után nemcsak gyermekeik, hanem még
feleségük sem ismerte meg – említette meg.
Utalt arra, hogy polgármestersége idején, 2006-ban
Hódmezővásárhelyen jött létre először Magyarországon vidéken a
kommunizmus és a holokauszt áldozatainak közös múzeuma és oktatási
központja.
Papcsák Ferenc, Zugló fideszes polgármestere beszédében kiemelte: a
kommunista diktatúra „a múltat végképp el akarta törölni, uralma alá
akarta vonni a jelent, és meg akarta csonkítani a jövőt”. „Meg kell
tanulnunk a borzalmakra emlékezni, és meg kell akadályoznunk a
megismétlődésüket” – folytatta, hozzátéve: a kommunizmus életeket
tett tönkre, s a családra mért legsúlyosabb csapás az volt, amikor
gyermekeket gyilkoltak meg.
Mint mondta, a kommunista államok a saját elképzeléseik szerint
akarták formálni az emberek tudatát, és ehhez totális gazdasági
rendszert építettek ki, „aminek még ma is isszuk a
levét”.
Emlékeztetett arra, hogy Zuglóban döntötték le a Sztálin-szobrot
1956-ban, s 1989-ben júniusban a szintén az ehhez a kerülethez
tartozó Hősök terén temették újra Nagy Imre mártír miniszterelnököt
és társait. Ugyancsak Zuglóban állt az 1951-ben felrobbantott Regnum
Marianum templom, amit szeretnének visszaállítani.
Kun Miklós, a Kremlinológiai Intézet igazgatója megjegyezte: a
kommunizmus idején a „legfőbb érték, az ember” pusztult
milliószámra. Az öt kalász törvénye alapján ugyanis társadalom
elleni szociális vétség „bűncselekményére” hivatkozva kivégezhettek
már akár 12 évnél idősebb gyermekeket is.
A konferencián előadást tartott Kiss-Rigó Lászó szeged-csanádi
megyés püspök, Kalmár Ferenc, a KDNP országgyűlési képviselője,
Németh Edit Linda történész és Hartmann-né Nagy Klára Róza
Gulag-túlélő, valamint levetítettek egy filmrészletet az
1932-1933-as ukrajnai éhínségről, a holodomorról.
Az eseményen megjelent Schmittné Makray Katalin, a köztársasági
elnök felesége, Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök és
Hámori József, a nemzeti kulturális örökség volt minisztere.
(MTI)