Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Lázár János: szociális típusú integráció kell az oktatásban

Nem faji alapú, hanem
szociális típusú integrációra van szükség az oktatásban – mondta
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Budapesten a
Fidesz oktatási műhelyének konferenciáján.

“Arra van szükség, hogy minden szegény, tehetséges, ambiciózus,
rátermett gyermek – és általa a szülő is – kapjon lehetőséget arra,
hogy boldoguljon ebben a társadalomban” – fogalmazott. Hozzátette:
Hódmezővásárhelyen, ahol ő a polgármester, sokan letagadják roma
származásukat, így emiatt sem lehet azon az alapon az integrációt
megoldani.

Véleménye szerint az integráció gyermekvédelmi eszközökkel,
munkahelyteremtő és társadalmi felzárkóztató programok
kiegészítésével valósítható meg. Kiemelte: “akkor lehetünk
sikeresek, ha azt vesszük figyelembe, hogy melyik szegény gyermek
érdemes a támogatásra”, ahol adott esetben a szülői háttér is
támogatja a tanulást.

Adminisztratív eszközökkel azonban nem lehet számon kérni az
esélyegyenlőséget – tette hozzá. Hódmezővásárhelyen három év
előkészítés, “rendkívül nagy konszenzuskeresés a képviselő-testület
részéről” és a pályázatok sikeressége kellett ahhoz, hogy ez a
folyamat elkezdődhessen.

“Ma az oktatási rendszer sokkal szegregálóbb, mint bármikor volt”,
ami szerinte a nyolcéves szocialista kormányzásnak tudható be.
“Történelmi bűn, amit a szocialisták csináltak az
oktatáspolitikában” – hangoztatta.

A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy “az
oktatáspolitikában gyors cselekvésre van szükség”. Ennek jegyében
hétfőn tűzi napirendre az Országgyűlés a buktatás lehetőségének
visszahozatalát az általános iskolák alsó tagozatában. Meg kell
teremteni az iskolák megbecsültségét, ám a pedagógustársadalom gyors
egzisztenciális felemelkedésének nincs reális lehetősége – fűzte
hozzá.

Mint mondta, tarthatatlan, hogy azok közül, akiket ma felvesznek
főiskolára, egyetemre, nagy valószínűséggel minden másodikból
munkanélküli lesz. A legtehetségesebb, legéletrevalóbb fiatalok
hagyják el az országot, “ennél nagyobb kritika egy ország számára
nem kell”. A fiatal generációkat kell megnyerni ma a Magyarországon
maradáshoz, de ha az oktatásban és az egészségügyben nem lesz
előrelépés, “akkor el fognak menni ebből a hazából” – tette
hozzá.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium
foglalkoztatáspolitikai államtitkára rámutatott: a közoktatás és a
szakképzés elválaszthatatlan egymástól. Magyarország az utolsó
előtti helyen áll az Európai Unió huszonhét tagállamából a
foglalkoztatás tekintetében, és ezen csak magas kvalitású, képzett
emberekkel lehet változtatni – mondta.

A munkaadók és a munkavállalók egyaránt elégedetlenek a
szakképzéssel; a szakiskolákba járók száma drasztikusan csökkent,
ami közvetlenül érinti a gazdaság teljesítőképességét – sorolta.
Amíg az általános iskolákból funkcionális analfabéták kerülnek ki
“nem kis számban”, a szakképzés sem tud előrelépni. Ezért az
általános iskola nyolc osztályának “elvégzése mögött tartalomnak,
tudásnak kellene állnia” – mondta.

“A szakképzésből iszonyú mennyiségű pénz folyik ki feleslegesen” –
fogalmazott. Ma négy-öt évig tanulnak szakmát a diákok, de a
szakiskolákból úgy kerülnek ki, hogy “semmit nem tudnak”. A normatív
támogatás nem ösztönöz ezen az oktatási területen, ezért az államnak
a források folyósításával kell megmondania, mely szakirányokat
milyen fontosnak tart.

A kamaráknak fokozottabb szerepvállalást biztosítanak a jövőben a
szakképzésben, általuk “az élethez kerülnek majd közelebb” a diákok,
mert gyakorlatra tesznek szert. A felügyelet azonban kizárólag az
államot illeti meg – közölte.

Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes
államtitkára a konferencián kiemelte: az oktatás jogilag
túlszabályozott, amiből konfliktusok keletkeznek, pedig “nem a
közigazgatás az alfája és az ómegája az oktatáspolitikának”. A
kormány esélyt akar adni a tehetségnek és az értékeknek –
közölte.

(MTI)