Hagyományápolás
és hagyományteremtés a vásárhelyi agrárkultúrában címmel Lelkes István
festőművész a könyvtárban tartott előadást. A vetítéssel egybekötött múltidézés
egy sorozat első állomása volt.
Lelkes
István Lépés a jövőbe címmel már korábban részt vett egy országos pályázaton,
amely az értékmentést célozta meg. Erőfeszítéseiért még miniszteri dicséretben
is részesült, akkori áldozatos munkáját a vásárhelyiek most ismerhették meg.
A
festőművész szerint a hagyományápolásban az a legnehezebb, ha egy-egy kor
elmúlik, mert akkor az adott életformák is megváltoznak, és felmerül a kérdés,
hogy az új világban bizonyos eszközöknek van-e létjogosultságuk.
–
Nagyon szép a kasza, de manapság, amikor géppel aratnak, csak kevesen
használják, főleg akkor, ha az illetőnek csak kicsi földje van. A régi eszközök
ugyanakkor óriási kincset jelentenek, hiszen kidolgozottságuk és formájuk
értékessé teszi őket, valamint a gazdálkodó ember saját keze nyomát dicsérik –
bizonygatta Lelkes István.
A
hagyományok ápolására azért van nagy szükség, mert ha elvesznek értékeink,
akkor velük a nemzet karaktere is megszűnik. A régi épületeket és eszközöket
úgy lehet legjobban megőrizni az utókor számára, ha lencsevégre kapják. Lelkes
István hosszú évek óta nagy szenvedélyének tartja a fotózást.
-1958-ban
érkeztem Vásárhelyre és azóta azt tapasztaltam, hogy nagyon sok minden eltűnt,
például régi használati eszközök, városrészek Az elmúlt évtizedek alatt, amit
csak lehetett, mindent lefényképeztem és festőművész lévén, vászonra is
festettem – tette hozzá az előadó.
Lelkes
István előadása két hét múlva folytatódik. Akkor elsősorban a természeti
környezet megőrzéséről beszél majd festőművész.