A tanácskozást záró sajtótájékoztatón kiderült: a 2020-ig tartó gazdaságfejlesztési időszakban a megyei jogú városok önállóan használhatják fel a városonként elkülönített forrásokat, ráadásul ehhez önrészt sem kell biztosítaniuk.
önkormányzatot érintő törvényi változásról is, amely szerint 2016. január 1-jétől összevonják a családsegítő- és gyermekjóléti szolgáltatásokat, így járásonként gyermekjóléti központok jönnek létre.
A jegyzői kollégium elnöke a szakmai tanácskozás nagyon fontos elemének nevezte a megyei jogú városok 2020-ig tartó gazdaságfejlesztésével kapcsolatos lehetőségeket. Az elkövetkező években erre a célra a 23 megyei jogú város a településfejlesztési operatív program keretében 387 milliárd forint felhasználásáról dönthet. A felhasználás kifejezett stratégiai célja a gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés. Még ebben az évben közel 40 pályázati felhívás jelenik meg, amelyek elbírálása kiemelt eljárási rendben fog történni.
„A megyei jogú városok egyrészt elkülönített, tehát megyei jogú városonként elkülönített pénzeket kapnak, ezeket önállóan használhatják fel. A felhasználás eljárásrendjére már megállapodást kötöttek az irányítóhatósággal. Ennek nyilván az lesz a gyakorlati előnye, hogy tervezhetővé fog válni a forrásfelhasználás, és a forrásfelhasználás az illeszkedni fog a megyei jogú városok fejlesztési stratégiájához. És nagyon jó hír, hogy nem kell majd önrészt biztosítani a megyei jogú városoknak ezekhez a forrásokhoz, akkor, hogyha nem jövedelemtermelő a projekt.” – emelte ki Szekeres Antal.
Elkészült az a közel 250 jogszabálymódosító javaslatot tartalmazó, 400 oldalas kiadvány, amelyet a szakminisztériumokhoz és az Országgyűléshez is eljuttatt a Megyei Jogú Városok Jegyzői Kollégiuma. Az anyag kapcsán a szakmai tanácskozás megvitatta a kormányhivatalok és az önkormányzatok közötti feladatmegosztás további tisztázását, amelynek mindenképpen az a legfőbb célja, hogy ügyfélbarátmegoldások szülessenek. – zárta végül a jegyzői kollégium elnöke.
Forrás: VTV