Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Mások káoszt akarnak, mi rendet teszünk – Interjú a Magyar Nemzetben Lázár Jánossal

MAGYAR NEMZET – Az önkormányzatoknak is meg kell tanulniuk,
hogy nincsen ingyenebéd – mondta Lázár János lapunknak adott interjújában. A
Fidesz frakcióvezetője szerint egyetlen eladósodott település sem számíthat
arra, hogy feltételek nélkül kap pénzt az államtól, és szerinte a helyhatóságok
konszolidációjában részt kellene vállalniuk a kölcsönt nyújtó pénzintézeteknek
is. Lázár ígérete szerint “letakarítják a pályát” azoktól, akik úgy
érzik, hogy nekik kell rendet tenni az állam helyett. Szerinte a Jobbik káoszt
szeretne teremteni az országban azért, hogy hatalmat szerezhessen. Lázár János
elárulta: szívesen folytatná a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának
vezetését, de erre még nem érkezett felkérés Orbán Viktortól. Hamarosan minden
magyar állampolgár nyomtatott formában is kézhez kapja az új alaptörvényt.

Kolláth György szerint a kormánypártok elmulasztották
hatályon kívül helyezni a jelenlegi alkotmányt. Formailag hány alaptörvényünk
lesz január 1-jétől?

– Az
alkotmányjogász téved, mivel hamarosan kétharmados törvényben fogjuk rendezni a
jelenlegi alkotmány hatályon kívül helyezésére, illetve az új alaptörvény
hatálybalépésére vonatkozó átmeneti szabályokat, és ebben fogjuk ezt a kérdést
tisztázni. Természetesen 2012-től egyetlen alaptörvénye lesz Magyarországnak.

– Néhány hete egy belga alkotmányjogász arra
figyelmeztetett, hogy a határon túli magyarokért való felelősségvállalás
rögzítését egyes országok saját belügyeikbe való beavatkozásként értelmezik
majd. Ki tudnak védeni ilyen és ehhez hasonló támadásokat is?


Meggyőződésem szerint igen. A miniszterelnök úr még az alkotmány vitájának
megkezdése előtt végigjárta a környező országokat, és a határon túli magyarok
ügyével – beleértve a kettős állampolgárságot – kapcsolatban sikerült olyan
egységet kovácsolnia, amire nem volt példa az utóbbi nyolcvan évben.
Megbeszéltük a médiatörvény elfogadása utáni események tanulságait, és ennek
eredményeként úgy gondolom, hogy az alkotmány elfogadása után a kormányzati
kommunikáció, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a frakció
jól dolgozott együtt az utóbbi napokban.

Halaszthatatlan gazdasági ügyek

– Javasolták a kormánynak, hogy mindenkihez juttassák
el az alaptörvényt. Milyen formában történik majd ez?

– Két típusú
munka vár most ránk. Egyrészt szeretnénk, hogy mindenki megismerje az új
alkotmány végleges verzióját, és büszke is legyen arra. Ennek érdekében minden
egyes magyar állampolgárhoz nyomtatott formában juttatjuk majd el a szöveget.

– Egy 38 oldalas szöveg esetében ez valószínűleg nem
kevés költséggel jár majd.

– Ritkán
fordul elő, hogy egy új alkotmányt fogad el az Országgyűlés, ezért ebben az
esetben a tájékozódáshoz való jog kivételesen fontosabb, mint az ország
gazdasági helyzete. Ezenfelül további társadalmi egyeztetéseket is
kezdeményezünk majd. Azt kértem az egyéni körzetek képviselőitől, hogy
lakossági fórumok vagy egyéb társadalmi találkozások alkalmával hangsúlyosan
beszéljenek az alaptörvényről. Különös tekintettel azokra a pontokra,
amelyekkel kapcsolatban a nemzeti konzultációban fokozott érdeklődés
mutatkozott.

– A köztársasági elnök hétfőn aláírta az új
alaptörvényt, de már a sarkalatos törvényekben megjelenő részletszabályokat
várja mindenki. A nyári szünetig mivel végezhet az Országgyűlés?

– Ennek az
egyeztetése jelenleg zajlik. Legkésőbb 2012. január 1-jéig minden sarkalatos
törvénynek meg kell születnie. Ezeknek a törvényeknek a fajsúlyosabb fele,
köztük a választójogi, illetve az önkormányzati törvény vagy az
igazságszolgáltatás reformja mindenképpen az őszi ülésszakban kerül majd a Ház
elé. Az előkészítést azonban már most el kell kezdeni, hiszen szűkös a rendelkezésre
álló idő, ezért a társadalmi vitákat, a szakmai és a belső politikai
egyeztetéseket májusban, júniusban le kell folytatni. Több szervezet, például a
bírói érdekképviselet már jelentkezett, hogy részt kíván venni ebben a
folyamatban.

– Ezen az ülésszakon végezhetnek bármelyik
kétharmados törvény módosításával?

– Látom ennek
az esélyét, de azon is múlik, hogyan tudunk majd megegyezni a kormánnyal. Annak
vagyok a híve, hogy azt a munkát, amit lehet, minél hamarabb végezzük el. A
helyzetet bonyolítja, hogy a héten tudjuk megkezdeni a Széll Kálmán terv
törvényhozással kapcsolatos feladatait, amelyek elsőbbséget élveznek. Olyan
gazdasági intézkedéseket kell meghoznunk, amelyek nem tűrnek halasztást.

– Kósa Lajos azt mondta lapunknak a múlt héten, hogy
a választójogi törvény módosítása átcsúszhat 2012-re, mivel az nem annyira
feszítő, mint egyéb sarkalatos törvények. Ön viszont az előbb őszi határidőt
említett.

– Az ezzel kapcsolatos módosításokat idén meg
kell hoznunk. Abban egészen biztos vagyok, hogy az önkormányzatokat sem lehet
bizonytalanságban hagyni, ezért az őket érintő új törvénynek is meg kell
születnie. A frakcióban jelenleg is zajlanak belső egyeztetések az
önkormányzatok jövőjét illetően, ezeket a kérdéseket szeretnénk minél hamarabb,
de legkésőbb az őszi ülésszakban lezárni. Ugyanilyen a választójogi rendszer és
a választási szisztéma kérdése is.

Aligha lesz
Orbán-Vona-vita

– Miben változhat az Országgyűlés előtt fekvő ezzel
kapcsolatos kormánypárti javaslat?

– A sarokpontokat már kitűztük, de lesznek
további konzultációk ebben a kérdésben. Kétszáz fős parlament lesz, és
szeretnénk biztosítani a választójogot a határon túli magyar állampolgároknak
ezek nagyjából meghatározzák a kereteket. A vegyes választójogi rendszernek van
a legnagyobb támogatottsága a frakcióban, bár felmerült a listás és legalább
ugyanolyan arányban a tisztán egyéni körzetekre épülő rendszer lehetősége is.

– Az egyfordulós szisztémára való átállásról már
döntöttek?

– Nem, hiszen
még messze a vita előtt járunk. Egyaránt szólnak mellette és ellene is érvek.

– Egyre többen gondolják úgy, hogy rendet tennének az
állam helyett. A múlt héten megjelent kormányrendeletben szereplő százezer
forintos bírság elegendő lehet az állami erőszak monopóliumának
egyértelműsítésére?

– Az új alkotmány
minden ehhez hasonló kérdést megnyugtatóan rendez, mivel rögzíti, hogy csak az
állam – kivételes esetben az önkormányzat – lehet az, amely a törvényeket az
állami erőszak igénybevételével érvényesíti. Mindez azt jelenti, hogy a büntető
törvénykönyvet (Btk.), a szabálysértési törvényt és minden ide vonatozó
jogszabályt úgy kell módosítani, hogy az teljesen világos és egyértelmű
viszonyokat teremtsen. Arról a továbbiakban sem lehet szó, hogy itt bárki más
szerepet kapjon. Ezt a pályát le fogjuk takarítani azoktól, akik úgy érzik,
hogy nekik kell rendet tenniük az állam helyett. Erre nem lesz se joguk, se
lehetőségük, se eszközük a jövőben. Még annyi se, amennyi eddig volt. Mások
káoszt akarnak, mi rendet teszünk.

– Ennek ellenére polgárőrök, vagy legalábbis annak
látszó csoportok járőröznek egyre több magyar településen, és van, ahol már a
csendőrség is megalakult.

– A Fidesz-frakció ezt a
leghatározottabban elítéli. Álláspontunk szerint a Jobbik káoszt szeretne
teremteni az országban azért, hogy hatalmat szerezhessen. Ezt természetesen nem
fogjuk engedni, mert az emberek demokratikus választásokon döntötték el, hogy
kire akarják bízni az állam működtetését. Minden eszközt megragadunk annak
érdekében, hogy ezt a jelenséget azonnali hatállyal fel tudjuk számolni. Ennek
érdekében kezdeményezte a múlt héten a Belügyminisztérium a szabálysértési
törvény, a Btk., illetve a polgárőrökről szóló jogszabály módosítását.

– A Jobbik elnöke tévévitát is szeretne a
magyar-cigány együttélésről a miniszterelnökkel, míg az MSZP romaügyi
kerekasztalt szervezne. Lesz Orbán-Vona-vita?

– Tévévita
helyett a munka és a tanulás lehetőségét kell biztosítani a romáknak.

Nincs
ingyenebéd

– A korábban említett rendvédelmi szigorításokhoz
kapcsolódik az alkotmányban rögzített ön- és tulajdonvédelem joga, sőt az
életfogytig tartó szabadságvesztés lehetősége is.

– Az ön- és
tulajdonvédelemhez való jog azt jelenti, hogy a Btk.-t és a büntetőeljárásról
szóló jogszabályokat meg kell változtatni annak érdekében, hogy a védelemhez
mindenkinek joga legyen. Ha ma betörnek a Magyar Nemzet olvasói közül
valakihez, és az alaposan megveri a betörőt, akkor ez a tette aránytalan
önvédelemnek minősül. Úgy gondolom, hogy ez tarthatatlan gyakorlat.

– Orbán Viktor az önkormányzatok eladósodottságával
kapcsolatban azt mondta, hogy húzni kell egy vonalat, és rendezni kell az
adósságot. Ez teljes konszolidációt jelent?

– Intenzíven
foglalkozunk ezzel a kérdéssel a frakcióban, és fogunk is javaslatokat tenni a
kormányzat számára. Azt azonban az önkormányzatoknak is meg kell tanulniuk,
hogy nincsen ingyenebéd.
Határozottan ellenzem a feltétel nélküli teljes konszolidációt. Fontos alapelv:
egyetlen önkormányzat sem számíthat arra, hogy feltételek nélkül kap pénzt az
államtól. Azt is hozzá kell tenni, hogy itt nemcsak az államnak, hanem a
bankoknak is lenne szerepük, hiszen a devizahitelek árfolyamváltozásán sokat
kerestek a pénzintézetek. Ezért úgy gondolom, hogy a lakossági devizahitelek
után az önkormányzati hitelek esetében is egyeztetéseket kell kezdenünk a
bankszövetséggel. Olyan konstrukciót kell kidolgozni, amelyben az önkormányzat
is vállalja a felelősséget, illetve a bankok is megfontolják a segítségnyújtás
lehetőségét.

Állami
segítség feltételekkel

– Milyen feltételeknek kell majd megfelelniük azoknak
az önkormányzatoknak, amelyek tiszta lappal akarnak indulni?

– A települések hatékony vagyon- és
létszámgazdálkodását mindenképpen feltételül kell szabni. Meg kell fontolni azt
is, hogy az állam milyen önkormányzati feladatokat tud átvenni, illetve végig
kell gondolni annak a lehetőségét, hogy az önkormányzati vagyon működtetésében
milyen szerepe lehet az államnak az adósságrendezés fejében.

– Mekkora összegre lenne ehhez szükség állami
részről, és mi lesz azokkal a településekkel, amelyek ezután is rosszul
gazdálkodnak majd?

– A 20-25
éves hiteltörlesztési intervallum ellenére csak az adott évben érdemes
gondolkodnunk, figyelembe véve a költségvetés teherbíró képességét. Az
adósságrendezésben való részvételt nem kötelező elfogadniuk a településeknek,
az államnak egy feltételekhez kötött ajánlatot kell tenni, aminek az
elfogadásáról minden képviselő-testület maga dönthet. Az önkormányzatiság elve
semmilyen módon sem sérülhet, és azt sem szeretném, ha az önkormányzatokat vagy
a polgármestereket most bűnbaknak kiáltanák ki. A 3200 önkormányzat
adósságállománya 800-1000 milliárd forint, a magyar államé pedig 21 ezer
milliárd fölött van. A felelősség rájuk eső részét vállalniuk kell, de nem
lehet minden balhét elvitetni az önkormányzatokkal. A Gyurcsány-kormány
kényszerítette a településeket külső források bevonására.

– A jelenlegi polgármestereket érinti az a változás,
hogy várhatóan 2014-től nem lehetnek egyszerre országgyűlési képviselők is.
Hogyan valósul majd meg az önkormányzatok képviselete a következő ciklusban?

– Ez egy nagyon jó kérdés. Egyébként
éppen ez a képviseleti jog indokolhatta volna a második kamara jogosultságát,
de miután azt elvetettük az alkotmányozás során, ennek a megoldását az
önkormányzati törvényben kell majd rendezni. A törvényhozás munkájához az
önkormányzatoknak valamilyen szinten 2014től is hozzá kell járulniuk. Ez
egészen biztos, de ennek a formájáról most még nem tudok semmit mondani.

Nagy csaták
előtt

– Korábban bejelentette, hogy 2014-től nem indul újra
Hódmezővásárhelyen. Országgyűlési képviselőként megméreti majd magát?

– Az a
legfontosabb, hogy az ember először a saját választóival tisztázza a
viszonyokat. Továbbra is azt tartom egészségesnek, ha néhány ciklus után
felajánlom a lehetőséget a váltásra. A hódmezővásárhelyiek persze
mondhatják azt, hogy rám tartanak igényt a továbbiakban is, de szerintem sok
tehetséges fiatal van, akinek érdemes lenne lehetőséget biztosítani. Ha ez az
első vagy második ciklusom lenne, akkor biztosan a várost választanám.

– Visszatérve a jelenbe: május 9-én frakcióvezetőt
választ a Fidesz. Érkezett már felkérés a miniszterelnöktől, hogy folytassa?

– Nem kaptam még felkérést. A
miniszterelnök úr a Fidesz országos listájának vezetőjeként mérlegeli, hogy
milyen jelöléssel kíván élni.

– Számít arra, hogy önt jelöli Orbán Viktor?

– Igen. A
miniszterelnök és a képviselőtársaim majd eldöntik, hogyan értékelik az elmúlt
egyéves munkámat, adnak-e mandátumot a folytatásra. Igyekeztem a vállalt
feladatokat lelkiismeretem és tudásom szerint elvégezni, ennyire futotta. Nekem
jókor jön ez a személyemről szóló szavazás, hiszen nagy csaták előtt állunk
házon belül és kívül egyaránt.

– Lesz vagy lesznek kihívói?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagy az
érdeklődés ez iránt a munka iránt a frakcióban. Nagyon örülnék neki, ha mások
is jelentkeznének, sőt felvetettem egyszer a rotációs rendszer lehetőségét is.
Isépy Tamás mindig azt mondta, hogy a temető pótolhatatlan emberekkel van tele,
és szerintem ez a politikára is igaz. A politikai temető is pótolhatatlan
emberekkel van tele.

– A hangjából kicsengő szarkazmus összefüggésben van
az elmúlt hónapokban elszenvedett népszerűségvesztéssel?


Semmiképpen. A frakcióvezető munkája konfliktusokkal teli feladat, amelynek
elviseléséhez hidegvérre és öniróniára egyaránt szükség van. Mielőtt
elvállaltam ezt a munkát, megkérdeztem volt frakcióvezetőket, Szájer Józsefet,
Lendvai Ildikót és Szekeres Imrét, akik nem sok jóval biztattak. És igazuk is
lett. Azonban nem vagyok az a típus, aki megfutamodik a kihívások elől, ezért
ha úgy ítélik meg a képviselőtársaim, akkor szívesen vállalom tovább is ezt a
munkát.

Az írás megjelent a Magyar Nemzet 2011. április 27. lapszámában.

Szerző:
Szilágyi Richárd