Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Mit csinál ennyi kerület? – Az Index interjút készített Lázár Jánossal

INDEX – Lázár Jánost, Hódmezővásárhely harmincöt éves polgármesterét évek óta
a Fidesz egyik legdinamikusabb politikusaként emlegetik. A választás előtt
találgatókat kissé meglepte, hogy végül nem kapott fontos kormányzati pozíciót,
viszont Orbán Viktor rábízta a zsákfalunyi Fidesz-frakció vezetését. A friss
frakcióvezetőt az önkormányzati politika alakításáról, a Jobbik kezeléséről és
az elmúlt nyolc év gyanús ügyeinek kivizsgálásáról kérdeztük.

A választások előtt szinte minden elemző, újság miniszteri
posztot jósolt önnek. Belügyminiszterként, önkormányzati miniszterként is
emlegették, végül mégsem lett kormánytag. Csalódott? A frakcióvezetés kevésbé
látványos pozíció.

Volt egy beszélgetéssorozatom Orbán Viktorral, megkérdezte, milyen céljaim
vannak. Egyértelművé tettem a számára, hogy hódmezővásárhelyi voltam, vagyok és
leszek. A városfejlesztési munka még ambíciókat jelent a számomra, amiben még
szívesen fejtenék ki további aktivitást. Ez behatárolta a lehetőségeimet.
(Ha miniszteri posztot vállal, le kellett volna mondania a
polgármesterségről – a szerk.)
Azt is el kellett dönteni két ciklusnyi
parlamenti politizálás után, hogy az ember hasznos frakciótagként működik-e,
vagy nagyobb feladatokat is vállal. Egy frakcióvezetőnek nyilván sok lehetősége
van, hogy a politizálás csínját-bínját kitanulja. Hogy ez a tudás
hasznosítható-e, azt majd meglátjuk. Talán 2014-ben. Az még nagyon messze van.
Fölajánlottam, hogy a frakcióvezetéssel megpróbálkoznék, azt mondta, hogy
rendben van, így maradt el a kormánytagság.

A miniszteri tárcát jósló elemzések mindig Orbán Viktor bizalmi
embereként mutatták be, akármit is jelentsen ez.

Ez egy bizalmi állás. Addig vagyok frakcióvezető, amíg a bizalom megvan. Azt
a felvetést, hogy kié a frakció, a párté-e vagy a kormányé, életszerűtlennek
tartom. Ez Orbán Viktor frakciója, ő jelölt a frakcióvezetésre, és a frakció
abban érdekelt, hogy sikeres legyen a kormány.

Kósa Lajos mellett talán ön a legbefolyásosabb, legerősebb
fideszes polgármester, és ilyen módon a párt önkormányzati politikájának is
alakítója. A frakcióvezetői feladatok kivonják az önkormányzati politikából?
Hátrébb szorul?

Amit önkormányzati politikában vallottam eddig, az túl radikális volt a
Fidesz belső szakmai közvéleményének. Alapjaiban kérdőjeleztem meg a
megyerendszer létjogosultságát. Szükség van-e egyáltalán megyei közgyűlésekre?
Ott ül ötven képviselő, és nehezen tudnám meghatározni, mivel is foglalkoznak
valójában. Mit csinál ennyi kerület Budapesten? Ezt az egészet újra kellene
gondolni! Valamikor folyt egy önkormányzati vita a Fideszben, volt egy
koncepció, a Bibó-féle közigazgatási elképzelés, ami nekem nagyon szimpatikus
volt. Egy másik abból indult ki, hogy Európában két ezeréves önkormányzati
rendszer van: az angol grófságok és a magyar megye. Ehhez a tradícióhoz érdemes
ragaszkodni, ezt a megyei rendszert meg kell tartani. Azt gondolom, hogy a
megye, mint „állami irányítási eszköz” értelmezendő. A kormány vagy az állam
magát megyei szinten szervezze meg, és a polgárokat megyei szinten szolgálja ki.
Legyen minden megyében OEP, nyugdíjbiztosítás, Apeh-kirendeltség satöbbi. Ehhez
nem kell feltétlenül megyei képviselőtestület, ez túlbiztosítás. A megye
számomra állami irányítási szint, nem demokratikus döntéshozatali eszköz.
Magyarországon érettebb már a demokrácia annál, hogy ennyi féket kellene
beépíteni.

Némi radikalizmus talán ráférne a magyar önkormányzati
rendszerre, istentelen mennyiségű pénz folyik el benne.

Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a működésüket nem alakítják át, és
hiteleket vesznek föl, hogy ki tudják fizetni a közalkalmazottak bérét, nem
szabad támogatást adni. Az nem fog menni, hogy a magyar államnak olyan
önkormányzatokat kell támogatnia, amelyek a villanyszámlára vesznek föl hitelt,
mert nem merik bezárni azt az intézményt, amiben egyébként már nincsen senki.
Tudomásul kell venni, hogy nem tud ennyi embert eltartani az önkormányzati
világ. Az ország sem tud ennyi közalkalmazottnak kenyeret adni. Tarthatalan,
hogy egymillióan élnek Magyarországon a közszférából.

Költségcsökkentésekről és intézménybezárásokról szó sem volt a
Fidesz hivatalos kommunikációjában az elmúlt években.

Ha visszaszorultam az önkormányzati lobbiban vagy önkormányzati politikában,
akkor annak inkább az az oka, hogy határozottabb megoldásokba is belevágnék.
 Hódmezővásárhelyen hétszázötven dolgozója volt az kórháznak 2006-ban, most
háromszázötven van. Háromezer közalkalmazottunk volt, most ezernyolcszáz. Ez
három évi munka gyümölcse. A működésünkben pillanatnyilag nincs hiány, hiteleink
fejlesztésekre mennek. Meglehetősen határozott elképzeléseimmel nyilván nem
mindenki tud egyetérteni. Lehetnek más társadalompolitikai szempontok is.
Például az, hogy ha most, a válság közepén a magyar állam kirak még
három-négyszázezer embert a közszférából az utcára, annak drámai hatásai
lehetnek. Az álláspontomat tehát a világgazdasági válság részben fölülírta. Vagy
mégsem?

Értjük. Illetve mégsem. Akkor felülírta vagy nem?

Vannak helyek, ahol a leköszönő kormányok olyan csődöt hagytak maguk után,
hogy utódaik kénytelenek voltak hozzákezdeni a közszféra lecsökkentéséhez.

Egyelőre az önkormányzati képviselők számának csökkentéséről van
szó. Belenyúlnak-e mélyebben az önkormányzati rendszerbe?

Muszáj. 1990-ben gyorsan új önkormányzati törvényre volt szükség. Mit
csináltak? Átvették az egész negyedik tanácstörvényt, amit előkészített az
apparátus a nyolcvanas évek végére. Ez már régen nem fedi le a társadalmi
folyamatokat, a gazdasági helyzetet. Egy dolog, hogy most azonnal csökkentjük az
önkormányzati képviselők számát, a másik dolog, hogy jövőre a Fidesznek átfogó
 önkormányzati reformot kell végrehajtania. Frakcióvezetőként ezt fogom
képviselni. A mai önkormányzat nem kiszolgál, hanem uralkodik fölötted. Ha van
valami, ami jól működhet, az a szolgáltató helyi közösség. A stabil, népszerű
önkormányzatok ilyenek, sorolhatnék néhány jól vezetett települést
Magyarországon, pártállástól függetlenül. Vannak olyan helyek, ahol a város
szolgáltatásokat nyújt. Ha bemegyünk a városházára, mindent el tudunk intézni.
Ugyanúgy kell működtetni egy várost, mint egy szolgáltató céget. Csak ott az adó
a szolgáltatásnak a díja.

Friss frakcióvezetőként az alakuló ülésen rögtön egy jobbikos
mikrobotránnyal került szembe, Vona Gábor mellényével.

Két héten keresztül mentek a majdnem semmibe vesző ötpárti tárgyalások. A
végén Lendvai Ildikó dobta be, hogy mi lesz Vona Gábor mellényével, mintha
sorskérdése volna ez a magyar hazának. Az egész kérdést óriási ritmusérzékkel az
MSZP játszotta be az ötpárti tárgyalások témái közé. Ekkor Vona Gábor elmondta,
hogy fekete mellényben és fehér ingben érkezik majd az alakuló ülésre.
Megkérdeztek bennünket, hogy mi erről az álláspontunk. Az Országgyűlés alakuló
ülését a köztársasági elnök hívja össze, magyarul, ahogy azt láttuk: harmincöt
percig a köztársasági elnök ült a pupituson, neki van joga, hogy értékelje a
helyzetet, értékelje a választási kampányt, a választást, az elmúlt időszakot,
és iránymutatást adjon a jövőre nézve. Az Országgyűlés alakuló ülésének
összehívását, és a köztársasági elnök mondatait is tisztelettel vette tudomásul
a Fidesz. Ez az ő kompetenciája és felelőssége. Ennyi.

Jó, akkor inkább a személyes véleményét kérdezzük, reméljük, az
kevésbé lesz diplomatikus. Polgármesterként már volt összecsattanása a
Jobbikkal, amikor betiltotta az árpádsávos zászló használatát az ünnepeken.

Nem engedélyeztük a Magyar Gárda-gyűlést, ami egy toborzókörút része lett
volna. Természetesen nem tudok azonosulni ezzel a fajta radikalizmussal. De a
helyzet ennél bonyolultabb. Magyarországon nyolcszázharmincezren szavaztak a
Jobbikra. Hova tegyem nyolcszázharmincezer ember szavazatát? Ennyi emberre nem
mondhatom, hogy mind téved. Ha valaki demokrata, számára minden szavazat és
minden mandátum egyforma. Nem mutogathatok egy képviselőre, hogy te ez nem
lehetsz, vagy az nem lehetsz. Azt viszont nem lehet megengedni, hogy egy
politikai párt a demokrácia és az alkotmány határait feszegesse. Az a
dilettantizmus csúcsa, hogy a Magyar Gárdát jogerősen betiltották, a magyar
kormány pedig semmit sem tett az elmúlt fél évben, hogy érvényt szerezzen ennek
a bírói döntésnek, a törvénynek. Ha Vona Gábor szabálysértést követ el, akkor a
kormány nem szívességet tesz, ha följelenti. Kutya kötelessége.

Úgy tűnik, a tiltás sem hatékony eszköz. A Jobbik, csak úgy,
mint egész Kelet-Magyarországon, Hódmezővásárhelyen is kiemelkedően szerepelt,
egyéni jelöltjük az ön körzetében több mint 25 százalékot kapott.

A Jobbik erős Keleten. Vásárhelyen is. Az MSZP nálunk tíz százalékkal maradt
el az országos átlagától, a Jobbik pedig hét százalékkal múlta felül.
Hódmezővásárhelyen és Kelet-Magyarországon nagyon sokan szociális okok miatt,
megélhetési gondok miatt szavaztak a Jobbikra. Az ország bizonyos részein a
közbiztonság, Keleten elsősorban a szegénység növeli a radikálisok táborát.
Súlyos társadalmi feszültségek okozzák ezt, az emberek frusztráltak és
elkeseredettek. Magam is találkoztam olyan emberrel, aki azzal állt föl egy
lakossági fórumon, hogy ki kell zavarni a multi cégeket Magyarországról,
miközben ő maga is egy multi cégnél dolgozik. Föltettem neki a kérdést, ember,
maga azért állt föl, mert a saját munkahelyét akarja kizavarni az országból? Azt
mondta, igen. Vajon milyen kiszolgáltatottnak és reményvesztettnek kell lenni
ahhoz, hogy valaki fölálljon egy lakossági fórumon, és azt mondja, kérem, zárjuk
be a munkahelyemet?

A Fidesz kevés megfogható választási igéreteinek egyike volt az
elszámoltatás, az elmúlt nyolc év gyanús ügyeinek kivizsgálása. Erre külön
elnöki megbízottat is kinevezett Orbán Viktor, Balsai István volt
igazságügyminiszter személyében. Egyes elemzések szerint azonban a
frakcióvezetés is jelentős szerepet vállalna a múltfeltárásban, és természetesen
a szocialisták nyomás alatt tartásában.

Egy országgyűlési határozati javaslattal két rendkívül fontos ügyet
szeretnénk megoldani: a tévészékház ostromától október 23-ig terjedő eseményeket
és az augusztus 20-i tűzijátékot. Mindkét esetben nagyon fontosnak tartom az
állam felelősségének elismerését, és a kárigények teljesítését. A
belügyminiszter félreérthető és szerencsétlen nyilatkozata ellenére ragaszkodni
fogunk minden ügynek a kivizsgálásához.

Eddig is rengeteg vizsgálat folyt, ki lehet még deríteni ezek
után bármit?

Sokan azt mondják, hogy ez egy reménytelen vállalkozás, de én egyáltalán nem
így gondolom. Létezik több olyan rendőri jelentés, az ombudsmani jelentés,
amelyek világosan tartalmazzák a tényeket, de ezekből nem vontak le
következtetést eddig. Nem vizsgálták a felelősséget a legmagasabb döntési
szinteken. A tévészékház ostrománál senki sem érti, ki adott utasítást arra,
hogy az épület mögött, a Nádor utcában több száz állig fölfegyverzett készenléti
rendőr tétlenül várja meg, hogy a másik oldalon a tömeg szétverje a bejáratot és
a székház előterét. Emlékezzünk, az akkori miniszterelnök azt mondta aznap este
az egyik kereskedelmi televízióban: személyesen instruálja az országos
rendőrfőkapitány helyettesét. A másik felelősségi kérdés: október 23-án egy
kisebb társaság balhézni kezdett az Alkotmány utcában. A kődobálókat a rendőrök
kiszorították a Bajcsy-Zsilinszky útra, és ott hozott valaki egy döntést, azt is
tudjuk kicsoda, Gergényi Péter budapesti főkapitány, hogy a randalírozókat nem a
városból kifelé szorítja, hanem a belváros felé tereli, arra, amerre a Fidesz
ünnepi rendezvénye zajlott. A Fidesz rendezvénye az Astoriánál délután négy
 óráig tartott, négy óra három perckor a biztosítást vezető rendőrtiszt azt az
utasítást adta, hogy meg kell kezdeni az oszlatást. És a többit tudjuk:
kardlapos roham, ártatlan megemlékezők összeverése… Ha az igazság nem derül
ki, az embereknek nincs okuk tisztelni a rendőrséget.

Gyurcsány Ferenc is célkeresztben lesz?

Neki mégis csak volt befolyása a dolgok alakulására az elmúlt nyolc évben,
nem? Időszerű volna megkérdezni, hogyan látja ezeket az ügyeket. Nagyon
érdekesnek tartom, hogy a volt miniszterelnök a magyar közvéleményt mindenféle
dolgozatokkal traktálja, de arról nem ír, hogy a személyes felelősségét hogyan
ítéli meg. Szívesen látnék egy ilyen, egyelőre még önkéntes vallomást. Közben
rendőrségi, ügyészségi nyomozások zajlanak. Megszületett a Zuschlag-ügyben az
elsőfokú ítélet. Az MSZP egy másik reménységét nemrég rabláncon vezették el. A
szocialistáknak lassan nagyobb a börtönfrakciója, mint a parlamenti. A BKV nevét
már ki sem ejtem. Vagy: 2006-ban Magyarország a görögökhöz hasonlóan
meghamisította a saját könyvelését. A volt miniszterelnök költségvetési trükkök
százairól regélt négy éve. Hogyan várhatjuk el egy vállalkozótól ezek után, hogy
ne csaljon adót, ne hamisítsa meg a könyveit – bár a magyar adórendszer szinte
kényszeríti erre – ha egy kormánynak ezt megengedjük? Egy ügyvezető, egy
könyvelő felel a cégért, de a magyar köztársaság miniszterelnökének nincsen
felelőssége? El kellene fogadnunk ezt? Kísérletet se tegyünk arra, hogy
tisztázzuk, hogyan kerültünk ide?

(forrás: Index.hu)