Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Működőképes rendszer épül – Interjú Magyar Demokratában Lázár Jánossal

MAGYAR
DEMOKRATA – A régi szocialisták – az MSZP – és az új szocialisták – az LMP –
azt igyekeznek kihasználni, hogy Nyugaton nehezen érthetik meg a magyarországi
helyzetet, hiszen egészen más problémákkal küzdünk, mint ők mondta a
Demokratának Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője.

– Lassan egy esztendeje vezeti a több mint kétszáz
fős Fidesz-frakciót, s ennek a jó mellett az árnyoldalait is megismerhette,
hiszen az elmúlt hónapokban az ellenzéki oldal egyik fő céltáblája lett…

– Aki a
politika harcmezejére téved, annak tudnia kell, hogy nem mindig ő támad. Van,
hogy őt támadják, s azt is ugyanolyan méltósággal kell viselnie.

– Ez valóban alapszabály a politikában, tisztességes
versenyben is. Csakhogy egy olyan kuruc.infótól Népszaváig terjedő össztűzre
aligha lehet felkészülni, amelynek alapja egy három évvel korábbi,
polgármesterként elmondott közgyűlési felszólalásának néhány mondata. Persze
szövegkörnyezetéből kiragadva, hogy az eredeti témával köszönő viszonyban sem
lévő magyarázatot fűzhessenek hozzá.

– Erre
valóban nem számíthat az ember, megelőzni sem tudja az ilyesfajta támadásokat,
pláne, ha először arra sem emlékszik, tényleg mondott-e hasonlót, és ha
mondott, akkor vajon hol és mikor.

– Mégis megkövette azokat, akiket megbántott.

– Bár szavaim
tényleg egészen más jelentéssel bírtak abban a két és fél órás közgyűlési
vitában, mint ahogyan most tálalták az ügyet, kerülni akartam a látszatát is
annak, hogy kibújok a felelősség alól. Ezért kértem bocsánatot mindazoktól,
akik bántónak érezték ezt a néhány mondatot. Úgy gondolom, ezt meg kellett
tennem akkor is, ha egy többéves beszédem kivágott részleteiről is van szó.

– Háromszor választották polgármesternek, vagyis Hódmezővásárhelyen valószínűleg sokkal
kevésbé tudnának hasonló botrányt kreálni ön körül. Az országos politikában
viszont frakcióvezetőként lett igazán ismert, könnyebben torzítható az önről
kialakult kép. Befolyásolja egy ilyen botrány, például óvatosabb lesz?

– Képtelenség lenne úgy nyilatkozni
a sajtóban, vitázni a parlamentben vagy a hódmezővásárhelyi közgyűlésben, hogy minden mondatnál átgondolom,
esetleg nem jelenthet-e mást is, ha kiragadják az adott beszélgetésből, netán
nem lehet-e belemagyarázni valami szándékomtól eltérő gondolatot. Egyébként sem
úgy szoktam megszólalni, hogy azt számolgatom, a személyes népszerűségem
mennyit nő vagy csökken. Végzem a munkámat, aztán amikor eljön a következő
választás, a szavazópolgárok eldöntik, az évek folyamán szerintük jól vagy
rosszul tettem a dolgomat. Polgármesterként persze elsősorban annak alapján
ítélnek meg a választók, hogy mi valósul meg az irányításom alatt, mennyit
teljesítek abból, amennyit vállaltam, míg az országos politikában a vitáknak,
beszédeknek, nyilatkozatoknak sokkal nagyobb befolyásoló hatásuk van. De ezt is
meg kell szokni, magam is elfogadtam, még ha személy szerint jobban is szeretek
kézzelfogható tettekkel bizonyítani, mint szócsatákat vívni.

Talán emlékszik azokra az elemzői jóslatokra,
amelyek azt vetítették előre, hogy a Fidesz és a KDNP legnagyobb ellenfele nem
az ellenzék, hanem saját maga lesz, mert kormányzó erőként, ekkora többség
mellett előjönnek a gondolkodásbéli különbségek. Túl az első éven, számos
döntésen, hazai és külföldről érkező támadáson, hogy látja, vannak, lehetnek
repedések a kormányoldalon?

– Széteséses
nem fenyegeti sem a frakciót, sem a pártszövetséget. Viták vannak, de ez
természetes, hiszen valóban sokfelől jöttünk, sokfélék vagyunk: falusiak,
vidéki városból érkezők és budapestiek, konzervatívabbak és liberálisabbak,
kisgazdák, kereszténydemokraták, mai fiatalok, volt 56-osok és a sort még
folytathatnám. Ám egyikünk sem felejtette el, mi a feladatunk. Azzal, hogy
ekkora többséget szereztünk, a választók azt üzenték, határozott változásokat
várnak tőlünk. Ha nem tesszük meg a szükséges intézkedéseket, akkor becsapjuk
őket. Kezdettől fogva azt mondtam, hogy mindenkit meg kell hallgatni. Ha
eltérnek az álláspontok, nem kell félni a vitáktól. Ilyenek vannak a frakción
belül, de a kereszténydemokratákkal szemben is. Ezekből tanulni kell, aztán
mindezen tapasztalatok birtokában kell megtalálni a közös nevezőt. Az elmúlt
egy évben minden fontos kormányzati döntéshez biztosítottuk az országgyűlési
többséget, úgyhogy működik a rendszer, szerintem jó kompromisszumokat kötöttünk
azon ügyekben is, amelyekben először más utat láttunk célravezetőnek.

– Most, az Alaptörvény elfogadása után sem dőlhetnek
hátra: számos más törvény mellett például arról is szavaznak még, milyen legyen
a kisebb parlamentre szabott választási rendszer, a körzetek beosztása. Lesznek
tehát olyan képviselők, akik úgy nyomnak gombot, hogy tudják, azzal saját
2014-es indulásukat is megpecsételhetik. Ez sem okozhat bizonytalanságot?

– Nem tartok
ilyesmitől. Úgy kezdtük el ezt a ciklust, hogy a Fidesz már évek óta kiállt a
kisebb, kétszáz fős parlament elképzelése mellett. Bár nem a képviselői
fizetések okozták a gazdaság válságát, ugyanakkor ez az ország, főleg ilyen helyzetben,
nem bír el ennyi politikust. Közülünk is sokan lesznek olyanok, akik éppen emiatt nem indulhatnak a
választáson. Sőt, arányaiban a mi frakciónkat érinti leginkább ez a döntés,
hiszen kisebb lesz az Országgyűlés összlétszáma, mint a jelenlegi képviselőcsoportunk.
De minket nem azért küldtek a választók a parlamentbe, hogy a saját
közeljövőnkről gondolkodjunk, hanem azért, hogy megtegyük, amire felhatalmazást
kaptunk és amit elvárnak tőlünk. Közel sincs még vége a munkának, hangsúlyos,
hosszú távon is meghatározó döntéseket kell meghoznunk. Az Alaptörvény
elfogadása nyomán közel harminc sarkalatos törvényt kell megalkotni vagy
megváltoztatni, a választásitól az oktatási törvényig, és olyan rendszert
építeni, ami az eddigivel szemben jól működik. Ezzel a felelősséggel
mindannyian tisztában vagyunk, azért vállaltuk a képviselőséget, hogy ebben a
munkában részt vehessünk.

– Az MSZP és az LMP viszont már az alkotmányozást is
bojkottálta. Nem okozhat gondot, például az unióval való kapcsolatunkban, ha ezután
is így lesz?

– A régi
szocialisták – az MSZP – és az új szocialisták – az LMP – azt igyekeznek
kihasználni, hogy Nyugaton nehezen érthetik meg a magyarországi helyzetet,
hiszen egészen más problémákkal küzdünk, mint ők. Azt kell világossá tennünk,
hogy a kétharmados felhatalmazás nem a gondok okozója, hanem éppen ezek
megoldása lehet. A válság oka egyrészt az, hogy az MSZP és az SZDSZ olyan
szinten tette tönkre az országot nyolc esztendő alatt, amihez még csak hasonló
mértékű pusztítást sem láthattak az unió fejlett országaiban. Másrészt az
emberek a rendszerváltozás utáni húsz évet összességében is kudarcnak
érezhették, hiszen az 1989-1990-ben megkezdett folyamatok megakadtak, például
az átmenet időszakára elfogadott Alkotmány néhány esztendő helyett két
évtizedig lehetett érvényben. Vannak, akik máris eredményeket várnak, pedig az
elmúlt egy évben nagyrészt takarítottuk azt a szemetet, amit az előző,
szocialista kabinet hátrahagyott. Másrészt nekiláttunk egy új keret, új
rendszer felépítésének is, hiszen csak akkor van remény érdemi előrelépésre, ha
nem a megrogyott falakra próbálunk újabb téglákat rakni, hanem biztos alapokat
teremtünk. Remélem, hogy ennek pozitív hatásai a ciklus közepén, második
felében már érezhetőek lesznek, hiszen majdnem minden harmadik ember
mélyszegénységben él Magyarországon.

– Nemcsak a szegénység okoz problémát, hanem a
közbiztonság helyzete is: vezető hír lett a különböző gárdák, egyesületek,
csendőrségek alakulása, működése. Minderre mi lehet a megoldás?

– Az állam
erőszak-monopóliuma szent és sérthetetlen, ezt világosan kimondja az
alaptörvény. A közbiztonság javítása valóban a legfontosabb feladatok között
szerepel, ugyanakkor még a rossz helyzetre való hivatkozással sem
privatizálhatja senki az erőszak jogát, mondván, ilyen-olyan egyesületekkel,
mozgalmakkal akar rendet teremteni. Az elmúlt hónapokban megszületett például a
három csapásról szóló jogszabály, bekerült az alaptörvénybe a tényleges
életfogytiglani büntetés, az önvédelemhez való jog, és a kabinet minden megtesz
azért, hogy jól szervezett rendőrségünk hozzáértő és jól fizetett legyen
rendőrökkel. Csak ez az út vezethet el a megoldáshoz, az állam joga és
felelőssége a rendteremtés.

– Azt mondta, a rendszerváltozás utáni két évtized
csalódottsága volt a kétharmados győzelmük egyik oka. Ezt a húsz évet a Jobbik
is kárhoztatta a tavalyi kampányban, de az MSZP-hez és LMP-hez hasonlóan most
ők sem szavazták meg az Alaptörvényt. Ez meglepte?

– Furcsa volt
látni, hogy nem csupán nemmel voksolt a Jobbik frakciója, de még egy
transzparenst is felmutattak, miszerint nem lesznek árulók. Ugyanakkor nem
csodálkoztam, hiszen az ő tavalyi sikerük valóban a kudarcokkal teli húsz év
eredménye. Saját létezésük alapja inog meg, ha itt egy működőképes rendszer
épül. Ez a magyarázata annak, hogy inkább a Rákosi-féle alkotmányt tartották
volna meg, mint hogy megszavazzanak egy olyan alaptörvényt, amely nem csak a
megújulás záloga, de az eddigivel ellentétben történelmi múltunkra, nemzeti
összetartozásunkra is hivatkozik.
Politikai logika tehát van a döntésükben, bár szerintem most nem a
pártérdekeket kellett volna szem előtt tartani.

Megjelent a Magyar Demokrata 2011. április 27. lapszámában.

Szerző:
Bándy Péter