Várhatóan több mint 40
módosító indítványt nyújt be a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához
a két kormánypárti frakció vezetője. Ezek egyike szerint a jövőben
11 helyett 15 tagja lehet az Alkotmánybíróságnak (Ab).
Lázár János Fidesz-frakcióvezető hétfői sajtótájékoztatóján
közölte, a nemzeti konzultáció eredményei alapján minimum négy
változtatást kezdeményeznek majd: az alkotmány ne tartalmazzon
rendelkezést a gyermekek utáni szavazati jogról – az erről szóló
társadalmi-szakmai vita azonban folytatódjon -, alkotmányos
alapelvként szabályozzák a tényleges életfogytiglan intézményét;
emellett javasolják, hogy az alkotmány szóljon a parlamenti
bizottság előtti kötelező megjelenésről és a Kárpát-medencében
őshonos fajok védelméről is.
Mindezen felül a politikus bejelentette: a Fidesz-KDNP
kezdeményezi, hogy a jövőben 11 helyett 15 tagja legyen az
Alkotmánybíróságnak. Lázár János a létszám tervezett megemelésével
kapcsolatban úgy tájékoztatott, hogy Paczolay Péter, a testület
elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy az alkotmányjogi panasz
intézménye erős munkaterhet jelenthet majd az
Ab-nek.
Megerősítette, költségvetési kérdésekben addig lenne az Ab döntési
jogköre alapjogi sérelemre korlátozva, amíg az államadósság-klauzula
nem érvényesül, vagyis amíg nem csökken az adósság a nemzeti
össztermék 50 százaléka alá.
A bíróságokat érintő további változtatás lehet – a független Szili
Katalin javaslatára -, hogy szabályozzák a bírák minimum
életkorhatárát. Ez alkotmánybírák esetén 45 év lenne, bírák esetében
pedig 30. A hétfői frakcióülésen ezzel kapcsolatban „élénk polémia”
bontakozott ki arról, hogy a bírák esetében nemcsak a kezdő, hanem a
befejező életkort is rögzíteni kellene – fejtette ki, utóbbira
konkrét számot azonban nem említett.
A frakcióvezető emellett bejelentette: módosító indítványaik között
lesz a forint szerepeltetése az új alkotmányban – ami szerinte
egyáltalán nem függ össze az euróbevezetéssel -, továbbá – ugyancsak
Paczolay Péter kezdeményezésére – az ombudsman is fordulhatna az
Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollért, és nevesítenék, hogy
az ombudsmannak helyettese a jövő nemzedékekért felelős és a
kisebbségi jogokért felelős ombudsman.
A választójogi korhatár 18-ról 16 évre csökkentése nincs napirenden
– mondta.
Lázár János közölte, indítványozza majd a vármegye elnevezés
„megfontolását” is, szerinte ugyanis a vármegyének „nem jó történeti
aspektusai vannak. (…) Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy
hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy
napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a
vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot”.
Megjegyezte ugyanakkor, tart attól, hogy kisebbségben marad az
indítványával.
Az ön- és a tulajdonvédelem jogáról ugyancsak szól majd az
elképzelések szerint az új alkotmány, ám – mint azt Lázár János
kérdésre hozzáfűzte – ez nem szükségszerűen jelenti a fegyvertartás
liberalizációját. Kimondanák, hogy mindenkinek joga van törvényben
meghatározott módon a szabadsága, személyi biztonsága ellen intézett
vagy azokat közvetlenül fenyegető, jogtalan támadás elhárításához,
valamint azt, hogy mindenkinek joga van törvényben meghatározott
módon a tulajdona ellen intézett, illetve azt közvetlenül fenyegető,
jogtalan támadás elhárításához.
Megfontolásra érdemesnek nevezte a politikus Gerő András történész
javaslatát – amelyről várhatóan szintén lesz egy módosító indítvány
-, vagyis azt, hogy a piros-fehér-zöld színű állami lobogó 1848-as
jelentéstartalmát – erő, hűség, remény – határozzák meg az új
alkotmányban. A Fidesz elnöksége támogatta ezt az
elképzelést.
Szili Katalin és több zöldszervezet javaslatára várhatóan beemelik
az egészséges környezethez való jogot is az új alaptörvénybe –
tájékoztatott Lázár János.
Hozzátette, a frakciószövetséghez összesen több mint 140 módosító
indítvány érkezett. A módosító indítványokat nem csomagban, hanem
külön-külön nyújtják majd be.
Kérdésre megjegyezte, a 200 tagú parlamentet kétharmados törvényben
fogják rögzíteni.
(MTI)