Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Nem történt ingyenes vagyonátadás a Hód-Udvarházzal kapcsolatban

Nem történt ingyenes
vagyonátadás a hódmezővásárhelyi Hód-Udvarház beruházással
kapcsolatban – írta Korsós Ágnes címzetes főjegyző nyílt levelében a
Hegedűs Lorántné jobbikos képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján
elhangzottakra reagálva.

A Jobbik országgyűlési képviselője budapesti sajtótájékoztatóján
közölte, a párt a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordul, amiért
tulajdonképpen ellentételezés nélkül adott át a hódmezővásárhelyi
önkormányzat két építési telket egy cégnek plázaépítésre.

Az ellenzéki politikus azt mondta: a vonatkozó szerződést még
2008-ben kötötte a helyi önkormányzat egy budapesti illetékességű
céggel a városrehabilitációs programjának keretében. Az egyetlen
liechtensteini offshore-cég taggal rendelkező projektcég a tervek
szerint egy Hód-Udvarház nevű bevásárlóközpontot épít a két
városközponti telken.

Hegedűs Lorántné szerint az ügyben az a törvénytelen, hogy a
vagyonátadás ingyenesen történt, a szerződésben sem értékbecslési,
sem forgalmi érték nem szerepelt.

Korsós Ágnes az MTI-hez is eljuttatott nyílt levelében – melyben
arra kérte Hegedűs Lorántnét, hogy “a közvélemény és a sajtó
félrevezetése helyett a jövőben inkább tájékozódjon, mielőtt
Hódmezővásárhelyről kíván nyilatkozni” – rámutatott, a jelenleg
parkolóként funkcionáló, két, összesen 1305 négyzetméter
alapterületű ingatlanért cserébe az ott 4,7 milliárd forintos
beruházással épülő Hód-Udvarház lakó-, kereskedelmi-, szolgáltató-
és irodaközpontban az önkormányzat 401 négyzetméternyi irodahelyiség
tulajdonjogát kapja meg.

Az önkormányzat azért az érintett céggel kötött megállapodást, mert
a vállalkozás rendelkezik a fejlesztési területen ingatlannal, a
beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – városképi jelentőségű –
Bankpalota épületével.

A főjegyző nyílt levelében reagált a sajtótájékoztatón a
hódmezővásárhelyi “szégyenfal” ügyében elhangzottakra is.

A Jobbik sajtótájékoztatóján Sneider Tamás képviselő bejelentette,
hogy megkapták a választ Jóri András adatvédelmi biztostól a
hódmezővásárhelyi “szégyenfal” ügyében. Sneider Tamás és Hegedűs
Lórántné azért fordult az ombudsmanhoz, mert a város honlapján
nyilvánosságra hozták az adóval tartozó cégek és magánszemélyek
listáját. Sneider Tamás hangsúlyozta: a lista jelenleg is
megtalálható a honlapon, jelenleg kétezren vannak rajta, de közülük
ezernek kevesebb mint tízezer forint tartozása van.

A jobbikos képviselő ismertette: Jóri András levelében egyértelműen
kimondja, hogy a lista nyilvánosságra hozása törvénysértő, ugyanis
közzétételére megfelelő jogszabályi alap nincsen, és korlátozza a
személyes adatok védelméhez való jogot.

Ráadásul az ombudsman levele szerint a törvény értelmében
“jogellenes adatkezelés esetén az érintetteknek van jogi lehetőségük
a jogszerű állapot helyreállítására, amelynek keretein belül, ha az
adatkezelő törvényi kötelezettségének nem tesz eleget, akkor
hatósági eljárásra kerül sor”.

Éppen ezért – mint közölte – a Jobbik felszólítja Lázár Jánost, a
város fideszes polgármesterét, hogy vegye le a listák az
önkormányzat honlapjáról, mielőtt feljelentések indulnak a város
ellen.

A főjegyző Sneider Tamásnak is címzett levelében kifejtette,
meglepődve tapasztalja, hogy a Jobbik a bankok oldalára
állt.

Korsós Ágnes szerint a Jobbik tehát elfogadja, hogy a
magántulajdonban lévő pénzintézetek szabadon vezethetnek (“a rossz
adósokról”) nyilvános BAR-listákat, azonban “jogsértést kiált”,
amikor a főjegyző vezette önkormányzati adóhatóság nyilvánosságra
hozza azok nevét, akik Magyarország törvényeiben meghatározott
adófizetési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, de nem kérnek
fizetési könnyítést vagy fizetési halasztást.

A főjegyző azt írta, “erkölcsi érzékét sérti”, hogy azok a
polgárok, akiknek a bankok a svájcifrank-hiteleket “korlátlanul
osztogatták”, BAR-listára kerülhetnek, ugyanakkor azok, akik
“lustaságból nem tartják be” a törvényben rögzített határidőket, a
Jobbik védelmében részesülhetnek.

Korsós Ágnes hangsúlyozta, egyetlen adózót sem utasított vissza,
aki fizetési könnyítést vagy részletfizetést kért, és egyetlen ilyen
adózó nevét sem hozták nyilvánosságra. Az eljárás szükségességét
igazolja, hogy a névsorban lévők jelentős része “csak” néhány ezer
forinttal tartozik, mivel egyikük sem kért fizetési könnyítést –
írta a főjegyző.

(MTI)