Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Nemzeti ünnep – 1848. március 15.

1848. március 15-én az európai városok
sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes
emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival.

Pest-Buda, a pesti Ellenzéki Kör, fiatal
értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódtak a
pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmébe, aláírásgyűjtő mozgalmat
indítva Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának
támogatására.

Március 19-ére népgyűlést hívtak egybe Rákos
mezejére, hogy ismertessék a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká
tömörítő, és egyben radikalizáló Tizenkét Pontjukat, amelyet Irinyi József
ügyvéd, a Pest Hírlap munkatársa öntött formába.

Március 14-én este azonban, amikor a bécsi
forradalom híre megérkezett Pestre, a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak önálló
cselekvésre szánták el magukat.

Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári
Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megbeszélése alapján az országgyűléshez
intézett Tizenkét Pont bevezetését megváltoztatták, helyette fellépésüket
indokló kiáltványt fogalmaztak, a pontok szövegét a politikai röplap műfajához
igazították. Végül ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvaxban gyülekező ifjaknak,
majd Petőfi elszavalta a két nappal korábban, eredetileg a március 19-i
reform-lakomára írott költeményét, a Nemzeti dalt. Ezután Petőfi és mintegy tíz
társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar
hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, innen együtt a jogászokhoz
vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét Pont, s Petőfi
elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával kétezer
főre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli
Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép
utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalt a gépeken –
cenzúrázatlanul – kinyomatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét
pontot.

“A nemzet óhajtásainak említett pontjai következők:

1. Sajtószabadság a cenzúra
eltörlésével.

2. Felelős minisztérium Buda-Pesten.

3. Évenkénti országgyűlés Pesten.

4. Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási
tekintetben.

5. Nemzeti őrsereg.

6. Közös teherviselés.

7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.

8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség
alapján.

9. Nemzeti Bank.

10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar
katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el
tőlünk.

11. A politikai státusfoglyok szabadon
bocsátassanak.

12. Unió Erdéllyel.”

Kevéssel dél előtt Irinyi János személyesen
oszthatta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. A siker
bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál
nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi
tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait is, hogy csatlakozzanak
követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a
Helytartótanácshoz. Ott az óriási tömeg kíséretében érkezett választmány
vezetői: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város
alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a
követeléseket. A sokaságtól megfélemlített tanács elfogadta a Tizenkét Pontot,
azonnal eltörölte a cenzúrát, s szabadon bocsátotta börtönéből Táncsics Mihály
írót, akit diadalmenetben vittek Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán
díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés
alsótáblája határozatban kijelentette, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati
javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a
teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttsége a főrendek által
is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.

(MTI)