Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Nemzetközi mozgalmat honosíthat Hódmezővásárhely

A világ 16 országának közel
120 városával szövetségre lépve Hódmezővásárhely lehet az első magyar Slow City.
A nyugodt városnak fordítható mozgalom célja az életminőség javítása, a helyi
hagyományok, kulturális, gaszronómiai, környezeti értékek védelme a globalizmus
mindent uniformizáló törekvésével szemben.

Napjaink rohanó
világában Hódmezővásárhely a nyugalmat választja. A globalizáció, bár
lehetőséget teremt az értékek cseréjére és körforgására, lassan elmossa a
különbözőségeket, elrejti az egyes közösségek tipikus jellemzőit, senkire sem
jellemző, senkihez sem tartozó, egyszerűsített átlagmodelleket javasol
és elkerülhetetlenül a középszerűséghez vezet.

A globalizmus
olvasztótégelyével szemben Hódmezővásárhely a helyi sajátosságok, a hagyományok,
a kulturális, gasztronómiai és környezeti értékek védelmét választja, a nyugodt,
élhető várost, amely számára a helyi közösség életminőségének javítása a
legfontosabb cél.

Hódmezővásárhely
Magyarországon elsőként csatlakozni akar a Slow City mozgalomhoz.

A Slow City
mozgalmat (a kifejezést leginkább nyugodt városnak fordíthatjuk) 1999-ben négy
olasz kisváros: Bra, Greve in Chianti, Orvieto, Positano alapította. Napjainkban
a világ 16 országának: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, az
Egyesült Királyság, Hollandia, Olaszország, Új Zéland, Norvégia, Lengyelország,
Portugália, Spanyolország, Dél-Korea, Svédország, Svájc, közel 120 városa követi
a mozgalom célkitűzéseit.

A szervezet tagjai,
felismerve, hogy az élet minden területén a rohanás vált meghatározóvá, amely
zajossá, zsúfolttá, személytelenné és nyugtalanná tette a városokat, új
alternatívát kínálnak: a nyugodt várost. Ez a Slow City, ahol az erőszakos
fejlesztéssel, a környezet kizsákmányolásával szemben a mindennapi élet
minőségén, a helyi sajátosságokon és értékeken van a hangsúly.

A nyogodt városok
célja a városi, regionális környezeti sajátosságok védelme, fejlesztése; a helyi
kultúrán és tradíciókon alapuló termékek előállításának ösztönzése; a
hagyományos termelési eljárások védelme; olyan fejlesztéspolitika kialakítása,
amely elsősorban a közösség igényeihez igazodó, történelmén, kultúráján,
hagyományain alapuló beruházásokat valósít meg; de mindenekelőtt a helyi
közösség erősítése, védelme, a városban élők életminőségének
javítása.