(Szent István tér)
A jelenlegi szobor elődjét 1778-ban állította fel a katolikus egyház a hajdani kispiacon, az akkor ott folydogáló mélyvizű Topa-ér partján. A kőszobor elhelyezése összefügg azzal, hogy Nepomuki Szent Jánost a vizek védőszentjeként tisztelték. A Topa-ér a Hód-tóba vezetett, maga a szobor is a tóra nézett. Az Újtemplom felépítésekor a reformátusok hevesen tiltakoztak a szobor ellen. A szent kőszobra ugyanis éppen a templomuk elé került. Mindent elkövettek a szobor eltávolítására. Valószínű az indulatok elszabadulásával függ össze, hogy 1797-ben garázda legények leütötték a szobor fejét. A fejet fából pótolták. A teret eredetileg Nepomuki Szent Jánosról nevezték el, később a kálvinisták Kálvin János térre keresztelték, de a lakosság többnyire csak a János tér elnevezést használta. A Nagy András János-kút elkészültével 1884-ben fellángolt a vita, mivel a kút a tér közepén, közvetlenül a szobor szomszédságába került. Hosszas perlekedés után a szobrot néhány méterrel távolabbra állították fel és nyugatra fordították, hogy ne a református templomra nézzen. 1890-ben teljesen új szobrot öntöttek vasból, gránit oszlopokkal és vaskerítéssel vették körül. 1940-ben került el a térről. A Topa-ér eltűnt, így a szobor vízparti elhelyezése értelmét veszítette. A Szent István templomnál állították fel, gránit oszlopok és vaskerítés nélkül.