Nyilvánosságra hozták az egykori hódmezővásárhelyi karhatalmisták és munkásőrök névsorát. Az Emlékpont Kádár-huszárok és pufajkások címmel mutatta be legújabb, országosan is egyedülálló kutatási eredményét, amely nemcsak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében résztvevő munkásőrök és karhatalmisták nevét közli, de bemutatja a munkásőrség helyi történetét, és az akkori hatalom mechanizmusát is.
A hódmezővásárhelyi Emlékpont az idei egyik kutatási projektjeként a munkásőrség helyi történetét mutatta be. Ehhez kapcsolódóan nyílt meg március 17-én a Kádár-huszárok és pártkatonák című kiállítás az intézmény galériájában, és tudományos konferenciát is rendeztek a témában. Ezt egészíti ki az a tanulmány, amely az 1956-os forradalmat követően 1963-ig mutatja be a vásárhelyi karhatalom és a munkásőrség történetét, 234 karhatalmista és 502 egykori munkásőr nevét téve nyilvánossá.
– Ez a projekt egyedülálló országos szinten. Nincs még egy olyan település, amely tudatosan és szisztematikus kutatások alapján tárta volna fel, vizsgálta volna a szocializmus múltjának a megtorlásokra, illetve a munkásőrségre vonatkozó részét. Vásárhely és az Emlékpont ilyen értelemben úttörő munkát végez – mondta dr. Miklós Péter intézményvezető.
A munkásőrök és karhatalmisták neveinek, történeteinek felkutatása nehéz feladatot jelentett az Emlékpont történészei számára, akik többnyire felszerelési kartonokból, jelentésekből rekonstruálták a névsort, amely már olvasható a http://www.emlekpont.hu/tanulmany/Kadar_huszarok_es_partkatonak.pdf oldalon.
– Amikor megnéztük az MSZMP-nek, az egykori állampártnak a helyi levéltári iratait, azt láttuk, hogy vannak munkásőrségre utaló dokumentumok, és van is néhány, a helyi munkásőrséggel foglalkozó jelentés, de a névsorok szisztematikusan hiányoztak. Ez azt jelenti, hogy vagy már az államszocializmus korában, vagy később tudományos, illetve politikai érdekből ezeket a listákat eltávolították az iratanyagból – tette hozzá dr. Miklós Péter.
A forradalom leverőihez elvhűségből vagy önérdekből csatlakozók névsorának teljes feltárása folytatódik, amely idén novemberre, az ’56-os forradalom leverésének évfordulójára bővül teljes kötetté. A tervezett kiadvány ’89-ig tartalmazza majd a munkásőrök névsorát és a szervezet történetét. A témát feldolgozó Kádár-huszárok és pártkatonák című kiállítás pedig június 30-áig látogatható az Emlékpont galériájában.