Hódmezővásárhely.hu
Generációk jövője az Alföldön

Összefogással lehet építkezni

Az 1808−as, hódmezővásárhelyi tűzvész egyszerre volt pusztító és építő
erejű – fogalmazott dr. Lázár János polgármester, országgyűlési
képviselő a 200 éves Újvárosi Rendezvénykört megnyitó tudományos
konferencián. Az eseményen neves kutatók elevenítették fel és helyezték
el a kor történelmében az 1808−as hódmezővásárhelyi eseményeket, a
tűzvészt, amely után felépült az Újvárosi városrész. A konferencia
egyben könyvbemutató is volt.


Egy egész korszaknak, a napóleoni háború időszakának áttekintésére ad
lehetőséget az a könyv, amelyet a konferencia alkalmával bemutatunk.
Berei Farkas András: A kis Trója pusztulása című munkája méltó ajándék
a 200 éves Újváros részére – köszöntötte a városrész lakóit
Hódmezővásárhely első embere a konferencián.

Dr.
Lázár János kifejtette: dicséretesnek tartja, hogy az akkori
városvezetés nem a leégett negyed toldozgatását-foldozgatását
választotta, hanem egy teljesen új városrész – az Újváros –
felépítésébe kezdett, a lakosság példaértékű összefogása nélkül azonban
nem sikerülhetett volna.


Legyen példa mindenkinek az összefogás ilyen mértékű ereje, hiszen
Hódmezővásárhelyet abban az évben több természeti és gazdasági
katasztrófa is sújtotta, ami miatt az embereknek nem volt pénzük
mesterekre, így a maguk erejéből, egymásnak segítve, puszta kézzel
építették fel Újvárost. – mondta el a polgármester.

Dr. Lázár János köszöntőjét követően Simon Ferenc, a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanára nyitotta meg a konferenciát.

A tudományos konferencián előadást tart: A katasztrófa – és várostörténet mezsgyéjén. Megfontolások és tanulságok címmel prof. Dr. Gyáni Gábor,
a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos
tanácsadója, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi
Tanszékének egyetemi tanára; Hódmezővásárhely az Alföldi városhálózatban címmel prof. Dr. Blazovich László, helytörténész, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója; A vásárhelyi parasztpolgárosodás „szépírásban” hagyott népi dokumentumai címmel Szenti Tibor, író, néprajzkutató; Református kollégiumi irodalom és kultúra Tokaj-hegyalján a 18-19. században címmel Nagy Júlia, művelődéstörténész; Berei Farkas András 1808-ban címmel prof. Dr. Knapp Éva, irodalomtörténész, végül Berei Farkas András könyvkiadásának története címmel Borda Lajos.