Az 1808−as, hódmezővásárhelyi tűzvész egyszerre volt pusztító és építő
erejű – fogalmazott dr. Lázár János polgármester, országgyűlési
képviselő a 200 éves Újvárosi Rendezvénykört megnyitó tudományos
konferencián. Az eseményen neves kutatók elevenítették fel és helyezték
el a kor történelmében az 1808−as hódmezővásárhelyi eseményeket, a
tűzvészt, amely után felépült az Újvárosi városrész. A konferencia
egyben könyvbemutató is volt.
–
Egy egész korszaknak, a napóleoni háború időszakának áttekintésére ad
lehetőséget az a könyv, amelyet a konferencia alkalmával bemutatunk.
Berei Farkas András: A kis Trója pusztulása című munkája méltó ajándék
a 200 éves Újváros részére – köszöntötte a városrész lakóit
Hódmezővásárhely első embere a konferencián.
Dr.
Lázár János kifejtette: dicséretesnek tartja, hogy az akkori
városvezetés nem a leégett negyed toldozgatását-foldozgatását
választotta, hanem egy teljesen új városrész – az Újváros –
felépítésébe kezdett, a lakosság példaértékű összefogása nélkül azonban
nem sikerülhetett volna.
–
Legyen példa mindenkinek az összefogás ilyen mértékű ereje, hiszen
Hódmezővásárhelyet abban az évben több természeti és gazdasági
katasztrófa is sújtotta, ami miatt az embereknek nem volt pénzük
mesterekre, így a maguk erejéből, egymásnak segítve, puszta kézzel
építették fel Újvárost. – mondta el a polgármester.
Dr. Lázár János köszöntőjét követően Simon Ferenc, a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanára nyitotta meg a konferenciát.
A tudományos konferencián előadást tart: A katasztrófa – és várostörténet mezsgyéjén. Megfontolások és tanulságok címmel prof. Dr. Gyáni Gábor,
a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos
tanácsadója, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi
Tanszékének egyetemi tanára; Hódmezővásárhely az Alföldi városhálózatban címmel prof. Dr. Blazovich László, helytörténész, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója; A vásárhelyi parasztpolgárosodás „szépírásban” hagyott népi dokumentumai címmel Szenti Tibor, író, néprajzkutató; Református kollégiumi irodalom és kultúra Tokaj-hegyalján a 18-19. században címmel Nagy Júlia, művelődéstörténész; Berei Farkas András 1808-ban címmel prof. Dr. Knapp Éva, irodalomtörténész, végül Berei Farkas András könyvkiadásának története címmel Borda Lajos.