Ha a kormány
olyan intézkedéseket tesz, amely a vállalkozásokat segíti, és
amelyeket a gazdaság szereplői régóta kérnek, a kamara nem tehet
mást, mellé áll és támogatja – jelentette ki Parragh László, a
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerdán Hódmezővásárhelyen,
a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hódmezővásárhelyi
Városi Szervezetének gazdasági fórumán.
Az elnök véleménye szerint a válságadók bevezetése megteremtette a
lehetőséget arra, hogy a következő két évben végrehajtsák a régóta
várt strukturális reformokat. Hozzátette: ez mindenkinek az érdeke,
mert csak ebben az esetben tud jól működni az ország.
A kamarai elnök a hazai gazdaság problémáinak egyik gyökerét a
jövedelemkiáramlásban látja. „Minden visegrádi ország kevesebbet
fogyaszt, mint amennyit megtermel, Magyarország helyzete azonban a
legrosszabb, a jövedelem 7 százaléka elhagyja az országot” –
mutatott rá Parragh László.
A legnagyobb jövedelemkiáramlás a kamatterheken keresztül valósul
meg, az ország a GDP 4-5 százaléka körül fordít erre, többet, mint
az egészségügyi ellátásra. A rövid lejáratú vállalati hitelek kamata
pedig a régióban Magyarországon a legmagasabb – tudatta a
szakember.
Parragh László kifejtette: az elmúlt években felerősödött az
árfolyamveszteségből fakadó jövedelemkiáramlás, ez 2009-ben és
2010-ben 30 százalékos többletterhet jelent a vállalkozásoknak és az
önkormányzatoknak. Jelentős versenyhátrány a cégek számára a régiós
összehasonlításban magasnak számító ipari gáz és villamos energia ár
is – tette hozzá.
Az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson számítva 2005-ben még az
EU-átlag 65,1 százaléka volt, 2008-ra 62,9 százalékra csökkent, s ez
a folyamat az elmúlt két esztendőben markánsan erősödött. Az elnök
szerint ennek fő oka az elmúlt évek elhibázott, a növekedésről
lemondó, kizárólag az egyensúlyra törekvő gazdaságpolitikája
volt.
Parragh László hangsúlyozta, a kormány által tervezett egymillió új
munkahely megteremtéséhez szükség van a közoktatás, a szak- és
felnőttképzés, valamint a felsőoktatás átalakítására. Úgy
vélekedett, a szakképzés akut válságának megoldásához vissza kell
állítani a fizikai szakmák társadalmi presztízsét, változtatni kell
a rossz szakmaszerkezeten, és növelni kell a gyakorlati képzés
arányát.
(MTI)