A második világháború után sokáig
egy kaptárban rejtegették a legendás fotográfus, Plohn József egykori
fényképezőgépét, amelyet második tulajdonosa kedden adott át a hódmezővásárhelyi
Tornyai János Múzeum vezetőjének Makón.
Nagy Imre múzeumigazgató az MTI-nek az átadást követően elmondta: a
gépet birtokló Börcsök Sándor családja eredetileg a szegedi Móra Ferenc Múzeumot
kereste fel, hogy felajánlja a becses tárgyat. Ekkor merült fel, hogy a
fényképezőgépet Makóról Vásárhelyre vigyék, hisz Plohn József ott folytatta
fotográfusi tevékenységét, és a Tornyai-múzeum egyébként is fontosnak tartja a
legendás fotóshoz kötődő dokumentumok, illetve tárgyak
gyűjtését.
A készülék megvételéhez
szükséges pénz harmadát a szegedi múzeum, harmadát annak dolgozói és harmadát
Hódmezővásárhely képviselőtestülete biztosította. Hogy mennyit fizettek a
muzeális gépért, azt Nagy Imre nem árulta el.
A közgyűjteménybe kerülő
gépet az ismert makói – ma már 92 éves – fényképész, Börcsök Sándor vásárolta
meg még 1943-ban Plohn Józseftől. Plohn akkor már idős mesterként országszerte
ismert fotográfus volt. Hódmezővásárhelyi műterme olyan képzőművészek kedvelt
találkozóhelyének számított, mint Tornyai János vagy Rudnay Gyula. Plohn József
az ő inspirációjuk alapján kezdett néprajzi fotók készítésébe.
A tehetséges fotós
háromezer felvételt rögzített Hódmezővásárhelyen és környékén a tanyákról, a
lakóépületek berendezéséről, a fazekas termékek előállításának teljes
munkafolyamatáról, különféle mesterségekről, mint például a méhészetről,
halászatról. Megörökítette az állattartók, földművelők munkáját, esküvői
szertartásokat, gyermekjátékokat és a korszak temetői fejfáit is.
Portrégyűjteményének legértékesebb része az 1848-as honvédekről készült
felvételsorozat.
1944-ben az akkor már
súlyos beteg Plohnt deportálták, az idős fényképészmester a marhavagon
embertelen körülményeit nem élte túl. Élettársa gondoskodott róla, hogy Plohn
József felbecsülhetetlen értékű fényképei megmaradhassanak; a hagyaték 1952-ben
került a
vásárhelyi múzeum
gyűjteményébe.
Börcsök Sándor a masinát
rövid ideig használta. A háború után, a kibontakozó kommunista diktatúra idején
nem akarta, hogy államosítsák a szerkezetet, vagyis nem szerette volna „bevinni”
a Fényképész Szövetkezetbe. S mivel méhészkedett, egy kaptárban rejtette el.
Abban bízott, hogy még a rettegett rákosista hatóságok emberei is félnek a
méhcsípéstől. Nem is tévedett, hiszen így sikerült megmenteni a
fényképezőgépet.
A készülék igen jó
állapotban érte meg a jobb időket. Az eredeti vászon táskában lényegében
működőképesen vészelte át a hosszú éveket. A részeket most a restaurátorok
megtakarítják és konzerválják, de ha megfelelő lemezt raknának bele, már most
újra kép készülhetne Plohn József masinájával.
A tervek szerint tavasszal
egy kamarakiállítás keretében találkozhatnak a géppel, néhány korabeli képpel és
Plohn-fotóval az érdeklődők – tette hozzá Nagy Imre.