A híres verses mesék szerzőjének, Pósa
Lajosnak a nevét viseli jövő tavasztól a városi gyermekkönyvtár. Az irodalmár
munkáit a kommunizmus éveiben nem adták ki, ennek ellenére számtalan verse,
publicisztikája, sőt, dalszövege maradt ránk.
Pósa Lajost sok szakember a magyar gyermekirodalom megteremtőjeként említi,
annak ellenére, hogy 1945 és 1990 között nem engedték kiadni a műveit.
– Ő volt a szerkesztője Az Én Újságom című lapnak, amely 1870-től hosszú évtizedeken
keresztül a legjelentősebb gyermekek számára készült újság volt – mondta el Almási István alpolgármester, aki személyesen terjesztette a Közgyűlés elé a
javaslatot, hogy Pósáról nevezzék el a városi gyermekkönyvtárat.
Olyan jelentős műveket köszönhetünk Pósa Lajosnak, mint például a Kacor
Király, vagy a Kis Gömböc, de nemcsak a gyermekversei kiemelkedőek, hanem a
hazafias költeményei is. Ezek ráadásul egybeesnek a vásárhelyi szellemiséggel,
hiszen annak idején nem akadt olyan ház a városban, ahol ne lett volna nyoma az 1848-as hagyományoknak, ne lógott volna a falon egy Kossuthot, vagy Petőfit
ábrázoló kép. Munkássága révén Pósa kapcsolatba került Dankó Pistával, a híres
cigány prímással, akinek – többek között – a Vásárhelyi sétatéren Béla cigány muzsikál című
nótájához írta a szöveget. Bartók Béla négy versét zenésítette meg –
részletezte az alpolgármester.
A névadó ünnepséget jövő tavasszal, Pósa Lajos születésének 160.
évfordulóján tartják.