„Recsk – kényszermunkatáborok 1950-53” címmel rendeznek kiállítást a
hódmezővásárhelyi Emlékpontban. A tárlat legmegdöbbentőbb tárgyait azok az
elporladt cipőtalpak jelentik, amelyek nemrég kerültek elő és szimbolizálják
Recsk szörnyűségeit. Az Emlékpont új időszaki kiállítását február 4-én, pénteken
délután 4 órakor dr. Havasi Katalin önkormányzati képviselő és dr. Gyarmati
György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
nyitja meg.
Recsk a kommunista diktatúra idején az emberi szenvedés egyik szinonimájává
vált. A tábor létezését hallgatás és tagadás övezte, a túlélőket, az egykori
rabokat legszigorúbb titoktartásra, örök némaságra kötelezték.
A szovjet
minta alapján, az Államvédelmi Hatóság által létrehozott és a külvilágtól
hermetikusan elzárt láger a 20. századi magyar történelem egyik legsötétebb
fejezete. Az első rabok saját kezükkel építették fel a tábort; a kegyetlen ávh-s
őrök már a megérkezésnél kijelentették, az oda kerültekkel nem kell elszámolni.
Az egykori munkatábort 1953-as feloszlatása után néhány esztendővel
lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A
kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski
kényszermunkatábor sohasem létezett. Ma sem tudni pontosan, hogy mennyien
veszették életüket a Recskre kerültek közül.
Az Emlékpont április 10-ig
megtekinthető kiállításán több mint harminc tablója mutatja be a recski tábor
kegyetlen világát. A korabeli fotókkal és dokumentumokkal gazdagon illusztrált
tablók mellett különösen szívszorítóak az egykori rabok elporladt cipőtalpai,
valamint az a kövek megrakott talicska, melyek a recski rabok szenvedéseit
jelképezik.
Az Emlékpont új időszaki kiállítását február 4-én, pénteken
délután 4 órakor dr. Havasi Katalin önkormányzati képviselő és dr. Gyarmati
György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
nyitja meg.