Miként lett a Karácsonyból fenyőünnep, hogyan alakította át a
kommunista hatalom Jézus születésének ünnepét? Az Emlékpont december 15-én,
csütörtökön 10 óra előtt 10 perccel kezdődő rendhagyó tanóráján résztvevő
diákok megtudhatják, hogy mire irányult az ötvenes évek elején a tanárok „Na,
mit hozott a Jézuska?” kérdése. És hogy az ajándékozás problémája
megoldódjon, egyszerűen megszűntették a karácsony előtti bérszámfejtést!
Évezredes vallási tradíciókat és szokásokat, a kereszténység
egyik legszentebb – Jézus Krisztus földi születésének emléknapját, az öröm
és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld – ünnepét
is megpróbálta a totálisan berendezkedő kommunista hatalom kitörölni
a naptárból és mélyen gyökerező társadalomi beágyazottságából.
Az antiklerikális harc jegyében fogant irányadás felhívta a figyelmet
arra, hogy ki kell iktatni az emberek tudatából azokat a tévtanokat,
amelyek szerint a Karácsony Jézus születésének az ünnepe. Ehelyett
a propagandamunkában hangsúlyozandó a békéért folytatott harc, a
dolgozók jóléte, amely voltaképpen Sztálinnak, a „népek bölcs
tanítómesterének” köszönhető. A párt főideológusai azonban tudták, hogy még a
legerélyesebb, legintenzívebb propagandamunka se fogja kitörölni a dolgozók
tudatából az ünnepet, de abban reménykedtek, hogy különféle eszközökkel meg
lehet fosztani a karácsonyt eredeti jelentésétől.
A szentesteünneplés
letörésének leghatásosabb módszere a puszta félelemkeltés volt. Szimbolikus
jelentőségű, hogy az államvédelmi bizottság 1949. december 24-én
függetlenítette az ÁVH-t a Belügyminisztériumtól. Szintén a karácsonyi
ünnepkör alatt történt a magyar katolikus egyház vezetőjének, Mindszenty
Józsefnek az elfogatása, akit 1949. december 26-án tartóztattak le. A párt
ökle tehát az ünnepen sem hevert tétlenül. Karácsony
másnapját törölték a
munkaszüneti napok sorából.
Az ötvenes évekre Sztálin születésnapja vált
a tél főünnepévé, december 24-e pedig átalakult fenyőünneppé. A fenyő a
Télapó ajándéka, a Gyed Maróz (Fagy Apó) örvendezteti meg az ifjúságot, de
hogy túlságosan nagy kultusza ne támadhasson, megtiltották a karácsony előtti
bérszámfejtést, és így nagyon egyszerűen megoldódott az ajándékozás
problémája.
A karácsony átformálásánál fő szempont volt a kommunista
ifjúság átnevelésének a kérdése. A fenyőünnep kézenfekvő lehetőséget nyújtott
arra, hogy intenzív propagandamunkával száműzzék a családok életéből a
reakciós, klerikális csökevényeket, a megfigyelőknek, feljelentőknek pedig
remek alkalom kínálkozott az ideológiai előrehaladás feltérképezésére.
Egy-egy ártatlannak tűnő „Na, mit hozott a Jézuska?” kérdésből rögtön
kiderült, hogy a fenyő hozza-e az ajándékot, a Télapó, vagy pedig még mindig
a Jézuska. A házbizalmik fáradhatatlanul látogatták a lakásokat, vizsgálták
az ünneplési szokásokat, a kommunista ideológia által átszellemült tanárok
pedig ártatlannak tűnő kérdésekkel, fogalmazásokkal mérték fel a
diákok „karácsonyi beállítottságát”.
Az Emlékpont rendhagyó tanóráján
Báló Péter, az intézmény múzeumpedagógusa december 15-én, csütörtökön
9.50-től mutatja be, hogyan lépett Jézus helyébe a Szovjetunió távoli
vidékeiről származó, Gyed Maróz és miként lett a Karácsonyból fenyőünnep.