Az emberi
jogi szemléletnek kell érvényesülnie a fogyatékosságügyben, ezt
segíti a kormány által elfogadott stratégia is, amely célja többek
között a nagy, akár több száz fős ellátóintézmények átalakítása –
jelentette ki Réthelyi Miklós pénteken, Hódmezővásárhelyen.
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumot vezető politikus szerint a
fogyatékosságügyben a rendszerváltozást megelőző évtizedekre
jellemző volt az atyáskodó szemlélet. Ez a sajnálatos,
alá-fölérendeltségen alapuló megközelítés nem tette lehetővé az
egyén fejlődését – mondta Réthelyi Miklós a súlyosan, illetve
halmozottan sérült gyermekeket ellátó Csodaház alapításának ötödik
évfordulóján rendezett konferencián.
Ma már az emberi jogi szemlélet az általános, ez alapján a többségi
társadalom feladata nem a fogyatékos ember helyetti cselekvés, hanem
annak lehetővé tétele, hogy önálló döntéseket hozva ők is a közösség
aktív részesévé váljanak – közölte a miniszter.
A súlyosan-halmozottan sérült emberek esetében a környezet
felelőssége még hangsúlyosabb, hiszen esetükben a kapcsolattartás,
esetenként a kommunikáció is nehézségeket jelent – folytatta a
tárcavezető, hozzátéve: náluk a társadalom elsődleges feladata a
fejlesztés, és az öngondoskodásra való felkészítés, ez azonban nem
valósítható meg a családtól, a társadalomtól elszigetelten.
Ezt segíti a kormány által elfogadott stratégiai program, amely
célja az akár több száz fős, fogyatékosokat ellátó intézmények
átalakítása, kisebb lakóotthonok vagy legfeljebb ötvenszemélyes
lakócentrumok kialakítása. A koncepció része a lakhatás és az egyéb
szolgáltatások szétválasztása is, amelyre jó minta a
hódmezővásárhelyi Csodaház is – mondta Réthelyi Miklós, aki
országosan is példaértékűnek nevezte az intézményben folyó
munkát.
Lázár János (Fidesz) polgármester elmondta, hét éve kereste meg
három vásárhelyi szülő azzal, hogy gyermekeik fokozott odafigyelést,
segítséget igényelnek. Ma már nagyon sok szülő dönt úgy, hogy nem
állami intézményre bízza gyermekét, hanem megpróbál róla
közvetlenül, személyesen gondoskodni – jelezte.
Az ezt a döntést segítő, személyre szóló fejlesztést és
gondoskodást nyújtó Csodaházat uniós támogatással – egy, a
hollandiai Haarlemmermeerben működő magánintézmény mintájára –
hozták létre, s hosszú küzdelem után azt is sikerült elérni, hogy
működését az állam is támogassa – tudatta a kormánypárti
politikus.
Tájékoztatása szerint a Csodaház létrehozása 100 millió forintba
került, éves működtetése 70 millió forintot igényel. De ez nem
pénzkérdés, hanem annak bizonyítéka, hogy a jóakaratú emberek
képesek összefogni – fogalmazott Lázár János, aki hozzátette:
léteznek olyan közösségek, szakemberek, akik a nehezebbik utat
választják, ők az ország nagyobb figyelmét érdemlik.
(MTI)