(Serház tér 2.)
Gróf Károly Sándor (1669-1743) 1726-ban építette az első serfőző házat a Kistó-ér partján. Helyére özv. gróf Károlyi Józsefné 1804 és 1809 között impozáns méretű serházat emeltetett (180 m hosszú, 15 m széles). A klasszicista épület vastag falú, bolthajtásos, eredetileg zsindelytetős volt. Alatta teljes hosszában pince, amelyből két „alagút” vezetett a Kistó-ér partjára, innen nyerték a hűtővizet. A 20 és 30 hl-es vörösréz kazánokban évente 1800 hordó sört főztek. Volt az épületben örlőmalom is, amelyet a „taposómalomban” ökrökkel járattak. A malom szerkezete nyomta fel a kádakba a mintegy 40 ezer liter vizet. Az épületegységben olajmalom, pintérműhely, istállók és ólak, valamint a kezelőszemélyzet is helyet kaptak. Az uradalom haszonbérlők által működtette, amíg 1873-ban a város meg nem vásárolta. Keleti felében 1880-tól a század végéig a kórház kapott helyet, majd a városi kertészet működött benne. A nyugati részt a temesvári hadtestparancsnokság bérelte mintegy negyedszázadon keresztül huszárszázada számára (innen a „kaszárnya” elnevezés). Később a Kalmár rostagyár bérelte, majd 1939-ben itt kapott helyet a méntelep. 1903-ban a város itt adott két szobát Tornyai Jánosnak. Jelenleg a Hód-Mezőgazda Zrt. központja. Udvarában Szabó Iván Játszó csikók szobra látható.