Stein Aurél régészeti munkásságát mutatták be az Emlékpont Történelemtudás Egyeteme című sorozatának legutóbbi előadásán. A neves régész 1900-ban indult belső-ázsiai expedíciójára az ősi Selyemút mentén, Nagy Sándor hadjáratainak útvonalát követve.
Stein Aurél a földrajzi viszonyok és történelmi események összekapcsolódását kutatta a mai Kína területén, az ősi Selyemút mentén. Vizsgálódásai során jött rá arra, hogy a mongol kor végéig városok csak olyan helyeken alakulhattak ki, ahol önmagukban is képesek voltak eltartani magukat. A Selyemút csupán felpezsdítette gazdasági életüket és kultúrájukat. – A neves régész munkásságának legfontosabb állomásait dr. Felföldi Szabolcs régész elevenítette fel az Emlékpontban.
Stein Aurél régészeti leletei főként a Selyemút mellett húzódó romvárosokból kerültek elő.
– Új nyelveket fedezett fel, a buddhizmus terjedésével foglalkozott és kultúrtörténeti, művészettörténeti kérdésekkel. A legfontosabb felfedezése egy határvidéki kínai városhoz kötődik. A buddhista sziklabarlangokból álló képződményekben egy titokzatos könyvtárat fedezett fel – mondta dr. Felföldi Szabolcs.
Itt találta meg a legkorábbi nyomtatott könyvet, amit valaha előállítottak. A 868-ban született példány több száz évvel megelőzte a Gutenberg Bibliát.
A Szegedi Tudományegyetem régésze előadásában azt is elmondta, mi teszi a jó régészt, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, és mivel emelkedett ki Stein Aurél kortársai közül.
– Korának a legkiválóbb módszertanát alkalmazta, például fotózott, megfelelően dokumentálta a lelőhelyek anyagát, törekedett arra, hogy az elért eredményeket publikálja – tette hozzá dr. Felföldi Szabolcs.
Stein Aurél Kínán kívül Perzsiában, Iránban, Szíriában és Irakban is végzett kutatásokat.